Én és a Maffia!?

7.Rész

DANIEL szemszöge:

Mióta megláttam Sara-t a szórakozóhelyen, azóta csak rá tudok gondolni. Lehet, hogy el kellett volna mondanom neki, hogy mennyire rossz ember vagyok, de nem voltam képes rá. Amikor odajött az egyik emberem és szólt hogy új hírek vannak rettentően ideges lettem. Muszáj volt ott hagynom mert egy nagyon fontos ügyről volt szó amit nem akartam rábízni senkire. Ezt nekem kellett elintéznem. De mivel Sara-t biztonságban akartam tudni, ezért mindig volt egy ember, aki igaz a tudta nélkül, de ott volt vele. Sajnálom hogy nem tudtam hamarabb felhívni de rengeteget kellett dolgoznom. Szegény Andrej-nek panaszkodtak mindig, hogy mit csináljak, csak úgy mint most is.

- Alexej! Mit kezdjek most?-kérdeztem legjobb barátomat

- Az istenit hívd már el vacsorázni-mondta. Tudtam ,hogy igaza van és ezt kéne tennem de nem voltam képes rá hisz csak egyszer találkoztunk.-Daniel nem hiszem el hogy nem veszed észre!

- Mégis mit kéne észre vennem?

- Azt, hogy neked tetszik ez a lány-mondta de ez az egy, amit nem hiszek el neki, azok után ami abból lett, amikor tényleg tetszett valakit.

- NEM!-emeltem fel egy kicsit a hangom

- Oké... te tudod, de én tuti felhívnám a helyedben.

- Jó nyertél felhívom. De nem ígérek semmit!-elővettem a telefonom és már hívtam is. Ne kérdezzétek honnan van meg a száma ez is olyan mint, hogy minek figyeltettem őt, azért mert fontos nekem igaz még csak egyszer láttam, de fontos nekem. Várjunk mi????

- Igen tessék?-szólt bele a telefonba amikor is végre felvette.

- Szia Daniel vagyok-köszöntem neki egy ideig csend volt és már azt hittem letette szóval bele szoltam-Itt vagy még Sara?

- Ja igen persze-mondta

....

- Remek akkor ott vagyok érted 6-ra-mondtam és még egy kicsit akadékoskodott hogy nem is mondta hogy hol lakik de én le tudtam annyival ,hogy ne aggódjon. Még nem is tudja ki vagyok de jobb is ez így.

- Szóval?-kérdezte Alexej amikor letettem

- Hova vigyem vacsorázni?-mosolyodtam el

- Tudtam, én megmondtam!

- Oké ezt hagyd későbbre most azt kell kitalálni hova vigyem Sara-t-mondtam neki mert tudtam hogy ha nem állítom le akkor ezt fogja mondogatni Így is ezt fogom hallgatni elég sokáig.-Tudom, elviszem a szokásos étterembe.

- Te most komolyan oda akarod vinni a csajt ahol az üzleteket szoktad bonyolítani meg a kurvákat fűzügetni?-akadt ki egy kicsit bár nem tudom mi baj van ezzel a volt barátnőmet is mindig oda vittem.

- Most ezzel mi a baj Nina-t is mindig oda vittem-még mindig nem tudom mi baj van ezzel

- Na pont ezt értettem a kurvás rész alatt, az és az se a legjobb hogy az üzleteket is ott bonyolítod le ha itt vagyunk

- Jó akkor nem oda viszem hanem a város másik legjobb étteremébe-egyeztem bele megadóan

- Na köszönöm!-forgatta meg a szemét-Akkor foglalok asztalt te meg menj vissza a penthouse-ba.

- Majd vissza megyek de még dolgoznom kell

- Jó de el ne késs!

- Értettem főnök!-mondtam és vigyázzba vágtam magam amin mindketten elnevettük magunkat.

Még dolgoztam kb.1 órát aztán visszamentem a penthouse-ba és átöltöztem. Átvettem egy fehér inget és egy fekete farmert, majd erre veszem fel a zakót. Miután mindennel kész lettem elindultam Sara-ért. Amikor leértem megkérdezte az egyik testőr hogy jöjjenek-e ők is de mivel úgy gondoltam hogy úgysem történhet semmi és mivel ez egy vacsora lesz ezért úgy döntöttem hogy nem kell, hogy bárki is jöjjön. Normál esetben azt mondtam volna, hogy jöjjenek, de ez más volt. Sara más. Most azt akarom, hogy csak mi legyünk és ne zavarjon senki. Jaj Daniel mikor lettél te ilyen... és nem nem vagyok szerelmes ezt most leszögezem.

Amikor odaértem pont 6 óra volt szóval becsöngettem. Amikor Sara kinyitott az ajtót azt se tudtam mit mondjak. Egy fekete rövid ruha volt rajta aminek a kezénél fel volt vágva, a hajáról nem is beszélve így kiengedve még szebb.

- Szia Daniel-zökkentett ki a gondolataimból

- Szia Sara-mosolygok rá mire ő is rám mosolygott istenem az a mosoly

- Gyere be még felszaladok-mondta és beljebb invitált.