Én és a Maffia!?

18.Rész

Sara szemszöge

Reggel amikor felkeltem a barátom még nagyban aludt mellettem így felvettem az ingét és lementem a konyhába.

- Jó reggelt!-léptem be vidáman

- Neked is. Mi ez a nagy öröm?

- Végre kialudtam magam-mondtam neki ahogy leültem a bárszékre ő pedig elém tette a kávémat

- Ennek örülök, ma itthon leszel?

- Igen miért?

- Mert ma takarítani akarok az emeleten és gondoltam szívesen segítenél

- Persze. Dan azt mondta amikor ide jöttem hogy te a második anyukája vagy most már értem miért mondta, mert olyan kedves, segítőkész vagy hogy az valami hihetetlen. Kimerem jelenteni hogy már nekem is a második anyám vagy-mondtam neki a teljes igazságot

- Annyira örülök hogy egy ilyen lány van Daniel mellett-mondta licsit elérzékenyülve és megölelt

- Mi ez a nagy ölelkezés-jött be a konyhába Daniel aki nekem adott egy csókot Olgának pedig egy puszit és leült mellém-Mi a reggeli?

- Mit szeretnél?-kérdezett vissza Olga

- Palacsintát-úgy mondta mint egy kisgyerek

- Olyan vagy mint kiskorodban

- Néha ilyennek is kell lenni. Szerelmem neked mi a terved mára?-kortyolt bele kávéjába

- Segítek Olgának takarítani fent-láttam hogy nem tetszik neki az ötlet de nem tette szóvá-Te?

- Be kell mennem az irodába egy szerződés megkötésre majd néhány leendő ujjoncot kell megnéznem-megreggeliztünk és beszélgettünk még majd mindenki elkezdte a napot

Egész nap takarítottunk, főztünk és beszélgettünk Olgával majd mondtam neki hogy nyugodtan menjen haza, mint mindig most is győzködni kellett hogy én is megtudom csinálni a vacsorát de végül sikerült. Én elkezdtem vacsorát főzni amikor Dan betoppant.

- Szia baby-adott egy hosszú csókot-Mi lesz a vacsi?

- Spagetti remélem szereted mert különben el kell hogy hagyjalak

- Akkor szerencsém van mert az egyik kedvencem sőt elvileg én készítem a legjobbat

- Azt majd meglátjuk-kacsintottam

Amikor kész lettem megterítettünk együtt majd leültünk enni és beszélgetni

- Milyen napod volt?

- Elég szar. Egész nap az irodában voltam meg terepen de nem haladtam sokra. Neked?

- Fárasztó, egész nap takarítottam meg főztem. Amúgy tegnap este nem beszélgettünk

- Hát nem de az igazat megvallva nekem jobban tetszett az amit csináltunk helyette-látta rajtam hogy ez nekem nem igazán tetszett így próbált menteni-De ma ígérem bepótoljuk

- Amúgy lehet egy kérésem?-nem tudtam hogy fog reagálni de remélem beleegyezik

- Mond?

- Kim-ék eljöhetnek valamikor?

- Persze, mikor szeretnéd?

- Mondjuk 1 hét múlva?

- Jó-egyezett bele-Egyébként tévedtem, nem enyém a legjobb spagetti hanem a tiéd

- Tudtam hogy így gondolod majd de legközelebb letesztelem. Amúgy a tegnapi dolog amin voltunk a klubban az hogy ment?

- Annak a szerződését kötöttük meg szóval szerencsét hozol nekem mert ezt már vagy háromszor elbasztam.

Még beszélgettünk és befejeztük a vacsorát majd megnéztünk néhány részt a sorozatunkból amit most nézünk és elmentünk zuhanyozni természetesen együtt mert Dan nem hagyott más választást. Lefeküdtünk és ott folytattuk a sorozatnézést összebújva, majd amikor meguntuk kezdődhetett a beszélgetés.

- Mit szeretnél tudni?

- Mindent, de ha szeretnéd kezdem én

- Az jó lenne-öllelt át

- Akkor hol is kezdjem, oké tehát azt tudod hogy van egy húgom Melany ő most fejezi majd be a gimit

- Igen őt bírom

- Szerintem ő is téged ne aggódj, de azért vigyázz vele mert elég agresszív tud lenni és senki nem tudja visszafogni csak Ethan. De ennyi elég róla. Azt kevesen tudják hogy én kicsiként elég duci voltam, majd ahogy nőttem már annyira nem de nem is voltam vékony és rengetegen csúfoltak is miatta így elkezdtem edzeni és egyszerűen beleszerettem ekkor olyan 14 éves lehettem, ezzel együtt azt is eldöntöttem hogy amint 18 leszek indulok egy fitnesz versenyen ami sikerült is de ebbe is bele szerettem így folytattam, majd egy sérülés miatt abba kellett hagyom ez két éve volt azóta nem jártam teremben-Daniel csak hallgatott néha meg akar szólalni de nem tudta mit kéne így inkább csendben maradt-Ami még hatalmas törés volt hogy olyan háromévesen én elvesztettem az egyik nagyapám aki az idő múlásával egyre csak hiányzott és pont ekkor bántottak meg volt a tini korom szóval enyhe pánikbetegség alakult ki nálam, azóta is rettegek hogy elvesztem másik papám, vagy bárkit aki közel áll hozzám-a végére még néhány könnycsepp is kicsordult ahogy elmondtam ezt a sok szörnyűséget-Most te jössz-mondtam és letöröltem néhány könnycseppet

- Háát... Azt a múltkor is láthattad hogy apámmal nem igen jövünk ki jól, ez elég régre nyúlik vissza, mert gyerekkoromban ő mindig csak dolgozott sosem volt otthon nem vitt el suliba soha nem mondta hogy fontos vagyok neki csak akkor amikor a maffia átvételéről volt szó, mivel az öcsém kijelentette hogy ő soha nem akarja majd ezt és először én is így voltam de rájöttem hogy így talán büszkévé tehetem így átvettem. Ennyi

- És az anyukádról, tesódról lehet tudni valamit?-közelebb húzott így sejtem nem szeretne róla beszélni

- Victorral most, hogy Amerikában voltam kicsit eltávolodtunk de nagyon jóban vagyunk főleg mióta megszülettek az ikrei, ezért is szállt ki a maffiából, hogy ne essen bajuk a gyerekeknek. Anya meg meghalt amikor 12 voltam-sóhajtott fel

- Ezt nem tudtam, sajnálom.

- Nem is tudhattad hisz nem beszélek róla. De most inkább aludjunk-adott egy csókot és magához szorított majd elaludtunk.