Én és a Maffia!?

23.Rész

Két hét múlva:

Már napok óta itt vannak a gyerekek, annyival másabb a ház, mert az egészet a nevetésük vagy a mesék zaja tölti be, Daniel nem is egyszer mondta a napok alatt hogy nekünk is kéne, amivel egyetértek csak előbb esküvőt szeretnék de nem tudom hogy mondjam neki, na mindegy is. Ma egyedül vagyok egész nap velük mert Dan elment egy tárgyalásra.

- Ana el fogsz esni-szólok rá, igen én angolul beszélek velük meg néha oroszul de az ritka- Ha elesel fájni fog-figyelmeztetem de már el is esett és sír, oda megyek és ölbe veszem-Ne sírj csak lehorzsoltad nincs baj-simogatom a hátát és nem sokkal később meg is nyugszik.

- Nagyon fáj-szipogja.

- Mondtam hogy ne szaladgálj-ő csak bólogat majd megjelenik Boris is.

- Sara van színes ceruza?

- Van mindjárt viszem csak beragasztom a húgod lábát-mondom neki, mire ő csak beszalad a nappaliba.

Így telnek a napjaink vagy az egyik vagy a másik mindig elesik, az a másik,hogy már vagy három fajta ceruza van szerte a lakásban. Azt nem is mondom hogy sose takarítottam annyit mint most egy nap alatt. De persze nagyon élvezem hogy itt vannak Daniel már nem annyira főleg mikor hulla fáradtan haza jön és még játszunk vagy valami mesét nézünk. A kedvencem az volt mikor egyik este nem voltak hajlandók addig lefeküdni míg haza nem ér, mert azt akarták hogy ő mondja a mesét, na az egy érdekes este volt.

Olyan 11 felé hallom az ajtó csukódását és egy véres pólós Daniel jön be rajta.

-Szi... Veled mi történt-sietek oda és nézem végig.

- Nem az én vérem-kapja le a pólót és a lenti fürdőbe megy.

- Akarom tudni?-megyek utána és az ajtónak támaszkodom karba tett kézzel.

- Volt egy tárgyalás amin elfajultak a dolgok de megoldottam.

- Azt látom-forgatom meg a szemem, ő megfogja a derekam.

- Tudod hogy ez a munkám-adna egy csókot de kihajolok, mire felsóhajt és elenged- Most mi bajod van?-majd a konyhába megy és tölt egy whiskyt.

- Az hogy a héten másodszor állítasz így haza mondván hogy te megoldottad. Csak hogy ez nem megoldás, vagyis az de rövidtávon-akadok ki.

- És?? Nekem az pont jó te is tudod- akad ki ő is- Az meg hogy így jövök haza nem nagy dolog.

- De kurvára az, még ha ez a munkáddal jár is. Tudod te mennyire megijesztesz ilyenkor? Ja nem, mert nem kérdezted soha és nem tetted szóvá még ha láttad is hogy baj van-kiabálok vele, mire lehajtja az italát.-Arról nem is beszélve, hogy fent alszik kettő gyerek.

- Pontosan. Alszanak!

- Bármikor lejöhetnek te is pont jól tudod, vagy éppen mi lett volna ha megint nem akarnak lefeküdni, amíg haza nem jössz? Erre te nem is gondolsz?

- Tudom, hogy ilyenkorra úgy is lefektetnéd őket, vagy lekapnám a felsőm de kamuzni is tudok.

- Egyik gyerek se hülye! Ezt csinálnod majd, amikor nekünk lesz gyerekünk is?-kezdek el kiabálni vele.

- Baszki Sara ez a munkám!-emeli fel a hangját.

- Szóval semmit nem számítana, hogy gyerekünk van te ugyan úgy képes lennél így haza állítani!

- Ne forgasd ki a szavam! Oda figyelnék, de te is nagyon jól tudod, hogy semmi nem garantált ebben a világban!

- De akkor is! Nem az én feladatom lenne vigyázni a gyerekekre hanem a MIÉNK-hangsúlyozom ki.

- Tudod mit ma nem alszok itthon majd szólj ha lenyugodtál-vesz fel egy felsőt a tiszták közül.

- Nem nekem kell lenyugodnom hanem neked észhez térni és nem elmenni, amikor meg kell oldanod valamit, amire nem megoldás az öldöklés-nem válaszol csak megfogja a kulcsát és elmegy.

Én leülök és iszok egy pohár whiskyt majd elmegyek lezuhanyozni, befekszem az ágyba és nagy nehezen elalszok viszont egész este csak forgolódok majd olyan 5 fele megcsörren a telefonom, amit azonnal felveszek.

- Dan?-kérdezem reménykedve.

- Nem, Alexej vagyok-hirtelen felülök.

- Baj van?-kezdek el aggódni.

- A klubban vagyunk de Daniel ellégge szétcsapta magát és szerintem jó lenne ha érte jönnél.

- Indulok-leteszem.

Gyorsan felkapok egy melegítőt és egy pulcsit majd benézek a gyerekekhez akik mélyen alszanak így kicsit nyugodtabban ülök be a kocsiba főleg hogy egy 20 perc múlva Olga is itt lesz, de azért írok neki biztos ami biztos. Kocsiba pattanok és elindulok, olyan gyorsan érek oda hogy szerencse hogy nem okoztam balesetet. Ahogy odaérek felrohanok és a VIP-be megyek.

- Itt vagyok-érek oda. Daniel hulla részeg valszeg világát nem tudja Alexej pedig próbálja támogatni.

- Végre itt vagy-sóhajt fel- nem nem akarod tudni mielőtt megkérdeznéd-erre meg én sóhajtok fel.

- Jobb lesz ha hazaviszem segítenél?

- Persze- int az egyik embernek és együtt leviszik én meg megyek utánuk majd ahogy beültetik a kocsiba én is beszállok- Ezer köszi- nézek rájuk hálásan mire legyintenek egyet én pedig elindulok haza. Ő elalszik útközben otthon kisegítem a kocsiból- Daniel kérlek nem bírlak el!

- Nem is kértelek meg hogy gyere el értem-próbál egyedül bemenni de elég összevissza megy.

- Vigyázz! Inkább segítek.

- Nem, megoldom egyedül!- megy be a házba és az első útja mily meglepő a fürdőbe vezet.

- Gyere feküdjünk le jobb lesz ha kialszod magad- miután kiadott mindent felmegyünk, levetkőzik és befekszik az ágyba majd szinte azonnal el is alszik így én lemegyek a nappaliba.