Második rész

4.6K 23 0
                                    

- Tényleg átjöttél ezt megkérdezni? - kérdezett vissza - Úristen de jófej vagy! Várj, kinyitom! - recsegett furcsán a hangszóró, majd halk berregés közben kinyílt a kapu.
Felsétáltam a rövid, pár lépcsőfokkal megszakított sétányon, ami a bejárati ajtóhoz vezetett. Kb 3 méterre voltam, mire kinyílt az ajtó. Viki úgy tűnik gyorsan átöltözött, már egy rövid pizsamanadrágban és egy kis pólóban állt a nyitott ajtóban.
- Szia!!! - köszönt cukin, széles mosollyal.
- Szia! - mosolyogtam vissza rá kedvesen - Tessék, ezt neked hoztam. - nyújtottam át a fagyit.
- Komolyan?! - nézett rám értetlenül.
- Igen. Hallottam, hogy... hát... volt egy kis balhé és amikor kinéztem az ablakon, láttam, hogy mérgesen csapod be a kaput. Azt hittem valami baj van, szóval gondoltam megkérdezem, meg hozok egy kis figyelemelterelőt. - magyaráztam.
- Nem hiszem el... - vigyorgott, majd hirtelen elém ugrott, lábujjhegyre állt és átkarolta a nyakam - köszönöm szépen! Erre most nagyon szükségem volt!
- Nincs mit! - ölteltem meg elmosolyodva és megsimogattam a hátát.
- Gyere be! - mutatott a fagyit fogó kezével a nyitott ajtón át a lakásukba.
- Áhh, nem hiszem, hogy anyádék örülnének neki, már elég késő van. - intettem felé.
- Nincsenek itthon. Szerencsére... Jobb, hogy ezt nem hallották! Na gyere! - fogta meg az ingemet az alkaromon és húzott maga után.
Ahogy sétáltunk be a nappaliba, csak a kerek popsiját tudtam figyelni, ahogy a pizsamanadrág ide-oda gyűrődik rajta. "Milyen nagy lány lett..." gondoltam magamban.
- Hogyhogy így ki vagy öltözve péntek este 11kor? - kérdezte, miközben hátrafordult és lassan elengedte az ingem.
- Pont akartam mondani, hogy kissé túlöltözve érzem magam... - nevettem fel szándékosan erősen végignézve Vikin.
- Még jó, hogy nem 1 perccel előbb jöttél, akkor én éreztem volna magam nagyon alulöltözve... - nevetett fel, miközben végigmért - De tényleg, mi ez az ing meg nyakkendő? - folytatta.
- Meló után egyből találkoztam a Dávidékkal. Tudod, a magas barna hajú, biztos láttad már nálam párszor. - indultam a kanapéjuk felé, miközben Viki a konyhaába ment.
- Igen, tudom . matatott a konyhapulton.


ÖTÖDIK TÖRTÉNETTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang