I don't deserve you |Carlos Sainz|BEFEJEZETT

Kilencedik Fejezet

Deborah Henderson

08.05

Nem beszéltünk valami hű de sokat Carlosszal, miután megkérdezte, hogy leszek-e a barátnője, én pedig hosszú ideig megsem szólaltam, majd mikor bemondták, hogy kezdjük fel a felszállást a gépre, megcsókóltam és minden szó nélkül otthagytam. Nem is nagyon fírtatta a témát. A bűntudat viszont mardosott, mert tudtam, hogy ezzel megbántottam. Azóta felhívtam anyát, aki azt tanácsolta, hogyha kedvelem Carlost akkor beszéljek vele erről, ha még nem akkor is, de mindenképpen tisztázzuk a helyzetet. A beszélgetésünk alatt azt vettem észre, hogy anya teljesen másképpen áll hozzám. Ugyan úgy viselkedett, mint azelőtt. Úgy gondoltam, hogy kezd megbocsájtani végre, ami azt is alátámasztotta, hogy jövőhét péntekre hivatalos vagyok egy családi ebédre. A beszélgetésünk után persze egyből felhívtam Carlost. Nagyon nehezen akarta felvenni a telefont, de amikor végre felvette akkor egy kicsit megkönnyebültem, aztán egyből görcsbe rándúlt a gyomrom. Féltem mit fog reagálni Carlos.

-Szia Carlos. - mosolyogtam félve a telefon képernyőjére.

-Mit akarsz Deb?

-Téged...! - szaladt ki a számon. 

-Tessék? - vonta fel a szemöldökét.

-A barátnőd szeretnék lenni Carlos! - közöltem vele hadarva.

-Négy napppal ezelőtt nem akartál az lenni?

-Annyira spontán jött a kérdésed...Nem tudtam mit reagálni rá. Rengeteget gondolkoztam a dolgon és arra jutottam, hogy igenis a barátnőd szeretnék.

-Szóval akkor mostmár hivatalos? - kérdezte nagy mosollyal.

-Igen! - bólintottam. Basszuskulcs lehet kezdem tényleg megkedvelni őt? Térj észhez Deborah csak bemeséled magadnak, és Riley is belédbeszéli a valótlant! Hajnalok hajnaláig tudtunk volna beszélgetni, de családi vacsora volt náluk így alig egy óra után elköszöntünk egymástól. A szívem rohadt hevesen vert és vegyes érzelmek kavarogtak bennem. Biztos, hogy ez volt a jó döntés? Mi lesz, ha beleszeretek? Mi van, ha már most kezdem megkedvelni? 

Este a jó öreg mirelit pizza mellett döntöttünk Riley-val miközben valami sorozatot vagy filmet próbáltunk keresni. Végül rávett arra, hogy a Drive to Survive-ot nézzük, ami a Forma 1-ről szól. Nem volt olyan hű de borzasztó, de tuti, hogy csak úgy magamtól nem fogom sose nézni. Amikor Carlos megjelent a sorozatban, az államat a földről kellett összekaparjam. Nem tudom, miért de amikor eléggé aranyosnak találtam. Gyorsan csináltam egy képet a tévéről és elküldtem neki azzal a szöveggel, hogy "Istenem sosem mondtad, hopgy te voltál ilyen aranyos". Nem mintha most nem lenne aranyos. Sőt amilyen férfias, annyira édes is. 

08.06

Mondanom sem kell, hogy milyen jó érzés volt arra kelni, hogy a telefonom csörög, és amikor ránéztem Carlos neve jelent meg a képernyőn. A hangjából ítélve ő sem olyan régen kelhetett. Alig tizenöt perce beszélgethettünk amikor Riley berontott a szobámba.

-Jó reggelt fiatalok! - húzta magára a selyem köntösét, miközben ásított egyet.

-Mióta állsz az ajtóban? - vontam fel a szemöldökömet.

-Nem tudom, talán tizenöt perce... - vont vállat és hasra feküdt az ágyon.

-Hihetetlen vagy. - nevettem el magam.

-Váltsatok FaceTime-ra!

-Jólvan várj egy pillanatot! - tettem eleget a barátnőm kérésének.

-Szia Riley! - integetett kómásan Carlos.