NEEDY

Eleventh

                   " My diamonds leave with you
                           Sam smith- Diamonds"

                                            ✨

Szeretném azt hinni hogy az élet egy egyszerű komédia és nekünk csak élvezni kell, mint egy színdarabot a nézőtéren. Szerelmesnek lenni, örvendeni minden egyes apróságnak. De nem, szembe kell néznünk a kegyetlen részének a dolgoknak, mint a csalódás és a gyűlölet. Ez a világ kegyetlen még sincs kegyetlenebb annál mikor két ember akik tiszta szívvel és teljes érzelemmel akarják egymást.

A szerelem csúf, mert a világ csúffá teszi nekünk.

Könyvekben lévő szerelmek és utcán sétáló kezüket össze szorítva sétáltató idős emberek mutatják meg meddig képes egy ember elmenni a másikért jóban és rosszban.

Fátyol
Sötétség
Kapuk
Ital
Gyógyszerek

Hangulatom pár szóba foglalva, nem mondanám igazán szerencsétlennek saját magamat, hiszen másnak nagyobb gondjai is vannak az életben. Elveszett szerelem. Ez volt a legelső gondolatom amikor a kezemben levő képet szorongattam. Az nap amikor Kyrre átjött és eltörölte arcomon lefolyó könnycseppeket valami olyat tört el bennem amit nehezen lehet megbocsátani. Én kedveltem. Mármint Kyrre-t es bíztam benne talán túl hamar.

Megkért utazzak el vele egy kis kikapcsolódásra, könyörgöm együtt sem vagyunk es nem is leszünk ezek után. Nemet mondtam és ebből egy tragédia lett.

"
-Miért nem? Ariana kis híján együtt vagyunk mert én kedvellek téged de te saját magad nem tudod mit kezdj az életeddel! Mit vársz? Hogy majd minden egyről a kettőre rendbe jön? Hogy nem leszel magadba fordulva? Vagy  mégis mi a francot szeretnél még hm? - Kyrre olyan idegesen járt fel-alá amikor nemet mondtam egy útra Costa-Rica-ba hogy csak reméltem hogy senki nem hallja meg. Nem tudom mit szeretne ebből kihozni még csak együtt sem vagyunk.

-Nem Kyrre meg kell értened hogy én nem vagyok szerelmes beléd tulajdonképpen én nem is ismerlek. Azt sem tudom ki vagy és hogy hogyan kerültünk egymáshoz ilyen közel mert nekem eszemben sem volt kapcsolatot létesíteni senkivel. Nekem ez gyors. - az utolsó mondatot hallva Kyrre rám meredt mint aki épp most jelentette be hogy meghal. Közelebb lépett oly annyira hogy érezzem az orrát a hajamnál.

-Te mondod hogy neked gyors? Gyors? Egy szerencsétlen vagy. A fél világ utál tudod? Malcolm miért ölte meg magát?

-Kyrre kérl...

-Nem nem kérhetsz Ariana nem kérhetsz semmit tőlem, megölted nem? Saját magadat gyógyítani akarod de hogyan? Ha senki nem egészséges körülötted?

-Te is tudod hogy baleset volt és nem tettem semmit mert mindennel jobban szerettem úgy ahogy soha nem fogok többet senkit. És mégegyszer ne merd a szádra venni a nevét. Ő volt az egyetlen az egyetlenem ebben a sötét gonosz világban aki ott volt velem. Ő segített Ő volt nekem csak. Takarodj a házamból mert látni se bírlak.

-Miattad van.

Kilépett a tetves ajtót én pedig egy lélek darabot vesztve rogytam össze a padlón. "

Kimentem hozzá.

A szerelmemhez, a lelki támaszomhoz, a társamhoz.

A hideg kövekre térdelve szembe találtam magamat a mosolyával.

Kicsomagolta a csokis sütit majd beleharaptam és leültem a kőre, csak némán néztem és egy hang sem jött ki a torkomon.

-Szia édes.

Torkom összeszorult amikor kimondtam eme két szavacskát ami annyi fájdalmat tartogatott.

-Ha most itt lennél megkóstolnád a csokis sütit amit fogyasztottan vettem egyik kis sarki boltban, imádnád tudom. Hiányzik a mosolyod tudod? És hogy elmeséled nekem a történeteket amik annyira boldoggá tettek mindig. Itt hagytál de tudod megbocsájtom mert ehhez a világhoz te túl jó voltál. - a szemeim patakká a lelkem pedig egy üres szobává változott miközben meséltem neki. Ezt akartam tenni. Csak mesélni és mesélni neki napnyugtáig és az örökké valóságig.

Elmeséltem neki hogy Frankie azt a ruhát veszi fel amire azt mondta olyan mint amikor forog a szoba és össze borulnak az ételek. Meséltem neki a kávézóról amit találtam és mennyire tetszik. És a kutyusáról, aki kis bitang és soha nem hagy aludni. Aki velem van és vigyázz rám mert ő már nincs itt.

Az idő elrepült és hűvös lett, talán el kéne indulnom haza. Megnyugtat hogy itt vagyok és itt van. Felállok és leporolom a nadrágomat, majd mély levegőt veszek és búcsúzom.

-Szükségem volt rád, nem ígérem hogy mindig eljövök de a támaszod velem van bárhova megyek. Köszönöm baby.

Órák teltek el és úgy érzem fel töltődtem, kellett nekem hogy meg nyugtasson bárhogyan is. Itthon vagyok és megírtam két olyan számot amit az érzéseimnek szenteltem és jól esett. Kutyákról sem feledkeztem meg mert le ültem játszani velük majdnem másfél órát. Myron egész végig az ölemben pihent és csak élvezte ahogy lélegzem. Érezte, érezte hogy nála jártam.

Kiadom az albumot, eldöntöttem egész pontosan 2 perc alatt. Kell hogy érezzem újra hogy élek. Nem érdekel Kyrre sem a véleménye sőt igazából senki sem. Boldog leszek, vele vagy nélküle

      

   
                      Kopogás 1-2-3, istenem ne

                                            ✨

Ez egy sajnálom, és köszönöm.

Lia