Mit is mondhatnék? (BEFEJEZETT)

4.fejezet

Az ötlet

A kis színjátékunk után Jesse leült egy asztalhoz, és valamit elkezdett gépelni, de hogy mit arról fogalmam sem volt, és amúgy sem érdekelt.
-Na! Látom megismerkedtetek - mondta mosolyogva Sarah miután bejött, ami nem tudom mikor történhetett meg.
-Igen, persze. - válaszoltam mosolyt erőltetve az arcomra. Apa továbbra is kétségbeesetten mászkált fel alá az irodában. Kezdett nyugtalanító lenni. Mintha egy villanykörte gyúlt volna fel a fejemben.
-Charlie? -szólítottam meg, de mintha meg sem hallotta volna ezért még egyszer megpróbáltam egy kicsit erélyesebben. -CHARLIE?!
-Igen itt vagyok! -mondta, de tudtam hogy nem figyelt rám.
-Ülj le kérlek, mondanom kell valamit.
Ő egy aprót bólintott és leült oda, ahol az előbb én ültem.
-Rendben tehát ugye kellene egy ember aki beépül... Én szívesen megteszem. - és  még mielőtt beleszólt volna folytattam. -Tudod, hogy milyen jól színészkedem, és meg tudom magam védeni, de közben nyomozhatok is!
-Biztos nem! Szó sem lehet róla - mondta kiakadva. Sarah mellé lépett és megfogta a vállát. -Hé! Lisa már egy csomó bevetésen volt, és mindet megoldottuk! Miért ne mehetne most egyedül? Legalább így is bizonyít majd neked, és jobb szívvel engeded majd el a rendőrsuliba - suttogta apa fülébe, de éppen csak úgy, hogy mi hárman hallottuk. Apa egy kicsit mintha megenyhült volna, ami furcsa volt. Beletúrt a szőkés hajába, (amit mellesleg tőle örököltem) és elkezdte a szokásos okító beszédét.
-Mivel tényleg simán kinézel egyetemistának beleegyezek. De természetesen vannak szabályok! Például nem hősködsz.... és még sorolta sorolta, de nem nagyon figyeltem csak az utolsó mondatára. Ja és Will is veled fog menni, mint biztonságiőr, és ha úgy alakul segítő - úgyis úgy néz ki, mint egy egyetemista, legyintett.
-Tehát ha elfogadod elmehetsz, ha nem akkor maradsz.
-Elfogadom. -mondtam mosolyogva és a kezemet nyújtottam, és ő pedig megrázta mintegy megerősítésül.
-Akkor jövőhéten hétfőn reggel indultok Tom-mal. -mondta.
-Nem Tom hanem Will. - nevettem fel amin ő is elmosolyodott. Ezután apa és Sarah elment hamis személyit, meg diákot csináltatni nekem én pedig úgy döntöttem beszólok egy kicsit az új gyereknek.
-Na mi van kocka, ki se látsz a gépből? -kezdtem el húzni. Rám nézett és megforgatta a szemét.
-Igen képzeld Hudson valaki dolgozna is. - mondta ő. Ohó! Micsoda visszavágás!
-Rendben Mills. -mondtam én is hangsúlyozva a vezetéknevét, hogy tudja én is megjegyeztem. Erre ő csak elmosolyodott és visszafordult a gépéhez.

Sziasztok! Igen egy kicsit megkéstem ezzel a résszel de a mentségemre szóljon, hogy már készen van a kilencedik fejezetig. Minden nap feltöltöm egy részt. Sajnos nem tudom befejezni sulikezdésig. Akkor majd ritkán lesznek részek (hetente kéthetente) Ha van valami elírás írjatok!
Puszi: A