10. fejezet

9 2 0
                                    

Az öngyilkosságokról

Nem telt bele 5 percbe mire zörgettek az ajtón, kinyitottam megfogtam Jesse pólóját és a lehető leggyorsabban behúztam a szoba takarásába.
-Nem látott senki? -kérdeztem a fiútól.
-Nem - igazgatta magán a pólót, amit a nagy hevességben valószínűleg kinyújtottam.
-Oké, foglalj helyet. -invitáltam be, és becsuktam, sőt be is zártam az ajtót.
-Melyik a te ágyad? -kérdezte.
-Bal oldalon az utolsó. -mondtam neki, miközben a táskámban túrtam az akták után.
-Aha, megvan. -mutattam fel boldogan. Jesse jól elhelyezkedett az ágyamon mondhatom, cipőjét levette a lábait felhúzta és úgy nézett rám egy félmosollyal az arcán. Én is mellé ültem kellő távolságban ugyanúgy felhúzva a lábamat.
-Akkor nézzük, először is az első öngyilkossággal kezdjük.

Penelope Still, negyedéves volt a jogon. Hosszú szőke haj nagy kék szem, volt egy barátja Archie Tompson. Jesse keress rá kérlek - kértem a fiútól, aki akcióba lendült.
-Archie Tompson igen megvan, ő ötödéves az orvosin. Tehát egy szakra jár velünk, és gyeplabdázik. -sorolta. Akkor most végzős. -gondolkodott hangosan. Mutatott is róla egy képet, valószínűleg a profil képét, amin egy vörös hajú széles vállú fiú mosolyog kupával a kezében.
Látszik a képen, hogy nem a kamerába mosolyog, hanem arra, aki mögötte van. Penelope-ra- gondoltam magamban.
-Feltétlenül rá kell rakni a listára! -mondta Jesse, amivel nem értettem egyet mivel a listára azt kell felírni, aki gyanús és feltétlenül ki kell hallgatni, de kelletlenül felírtam. Aki így mosolyog a szerelmére az biztos nem lenne képes megölni és öngyilkosságnak beállítani ezt az egészet. - gondoltam
-Rendben felírtam. -motyogtam.
-Állítólag úgy ölte meg magát, hogy kiugrott az ablakon. - olvastam a halotti bizonyítványból, és láttam, hogy Jesse megborzong.

Az öngyilkosság idejében (Penelope)

Már órák óta beszélgettek Archie -val. Basszus annyira szeretem -gondolta magában Penelope.
Miután kibeszélték magukat Arch elaludt miközben, a lány simogatta a fiú vöröses tincseit míg őt is el nem nyomta az álom. Egyszer csak halk mozgásra ébredt fel. Egy fekete alak sietett át az ágyak között egyenesen felé. A barátját semmiképp nem akarta felkelteni mivel tudta, hogy másnap fontos meccse lesz. Az alak egészen közel járt már amikor a lány felismerte, és megnyugodott. De csak egy percre mert utána meglátott egy injekciós tűt amitől elfogta a rettegés. A sötét, de ismerős alak beleszúrta a lány nyakába. Pen még hallatott egy halk nyöszörgést, de utána elsötétedett minden. Már nem vette észre ahogyan az alak könnyedén felemeli ráhelyezi a párkányra és kilöki az ablakból. Ő már csak azt észlelte, hogy valami nagyon kemény és nagyon hideg dolog csapódik a testéhez. És utána örökre elnyelte a sötétség…

Újra a kollégiumban

-Következő! -utasít, mire megforgatom a szemem, bár láttam, hogy felzaklatja ez az ügy ezért nem akartam húzni.
-Jesse, miért vállaltad el ezt az ügyet hogyha nem bírod a halottakat?
-Én teljesen bírom a halottakat. -tiltakozik azonnal.
-Akkor megnézed Penelope-ét a tett helyszínén? -kérdeztem előre tudva a választ.
-Biztos, hogy nem. -mondta mire felnevettem és mondtam is a következőt.
-Lora Freeman harmadéves volt gyógyszerészeti szakon.  hosszú szőkésbarna, de inkább szőke haj nagy zöld szem nem is vékony és nem is molett. Ha jól látom fel van tüntetve a legjobb barátnője, Melody Brown. Feltétlenül ki kell hallgatnunk, Jesse?

Az öngyilkosság idejében (Lora)

Nem rég búcsúztak el Melody -val, de már hiányzik neki a lány… Nagyon szereti. Ő a legeslegjobb barát a világon -fogalmazódott meg benne a gondolat. Miután vége lett az összes órájának. Bement a lánymosdóba, hogy egy kicsit megmossa az arcát. Hiányzott neki az anyukája, meg az apukája viszont az utóbbit nem hitte hogy valaha látja többet. Katona de állítólag ütközetben eltűnt -ek közé sorolták… Észre se vette, hogy egy sötét alak libben be a mosdóba, éppen mögé sétált, mikor hátranézett egy nagyon ismerős arcot látott meg. Köszönni akart de nem jött ki hang a torkán, mivel a sötét alak beleszúrt egy injekcióstűt a nyakába. Lora -nak elállt a lélegzete. Nem hitte volna, hogy az alak bántani akarja majd.
-Rohadj meg te büdös*****-mondta, viszont Lora nem értette miért beszél róla ilyen csúnyán. Látta ahogyan az alak barna szemei  egészen elsötétülnek. Még annyit ki tudott venni, hogy valami fémet vesz ki a zsebéből, de utána elsötétült minden, annyit még érzett hogy az a fém a húsába hatolt, fájt is neki, de már nem igazán érezte mert nemsokára elnyelte a sötétség…

Újra a kollégiumban

-Már rá is kerestem, itt van. -fordította felém a laptop kijelzőjét amin egy szőke hajú kék szemű vékony lány öleli Lora-át és együtt nevetnek a kamerába.
-Nem tudom, Jesse nekem itt valami nagyon gyanús. Miért ölné meg magát két ilyen gyönyörű lány? Mi okuk lenne rá? -tettem fel a kérdést.
-Nem tudom Lisi de rá kell jönnünk, hogy ne halljon meg több ilyen csodaszép lány. -mondta mire én felnevettem és rácsaptam a térdére, amitől ő is elkezdett nevetni.
Tehát ott ültünk az St. John’s -i egyetem A szárnyának 48-as szobájában 1 órakor és nevettünk, de hogy min azt szerintem mi sem igazán tudtuk.

Most indulnak be az események❤
Puszi:A

Mit is mondhatnék?  (BEFEJEZETT) Donde viven las historias. Descúbrelo ahora