7. fejezet

20 4 0
                                    

A tényleges indulás

Reggel az ébresztőórám vinnyogására keltem. Most kivételesen nem volt valami sok idő mire felkeltem. Gyorsan letusoltam, és neki is álltam a sminkemhez. Őszintén nem nagyon csináltam még ilyet de szerencsére mivel anya jól tudott, tízéves koromban kilestem hogy hogyan kell szemceruzával kihúzni a szemem.
Oké ez pipa, sőt elég jó lett.
Akkor a rúzs, egy erős pirosra esett a választásom. A ruhám egy fekete bő póló és egy fekete nadrág meg egy converse. Úgy éreztem készen vagyok.
Kimentem erre Sarah-val és apával találtam magamat szembe akik egyszerre rázták a fejüket az öltözékem láttán.
-Lisa!! Most beépülsz olyat vegyél fel amit egy egyetemista is felvenne szeptemberben, meg amiről tuti hogy nem ismernek fel ha már láttak volna véletlenül. -utasítottak.
-Rendben. -morogtam az orrom alatt. Kutattam a szekrényemben az itthon hagyott öltözékek között és megtaláltam a leg „bele nem köthető" ruhadarabot. Ez egy ugyanolyan színű piros szőrmés kabát volt mint a rúzsom, egy spagettipántos fehér haspóló, egy kék farmer és egy fekete magassarkú.

Viszonylag meg voltam elégedve a látvánnyal de egyszerűen utálom a színeit, bah.
Kimentem, és csak annyit láttam, hogy mindkettőjüknek le van esve az álla. Sarah-nak azért mert szerinte csodásan nézek ki, apának meg azért mert szerinte ez egy kicsit lenge így szeptember-Apa szeptember eleje van, még nincs eget rengető hideg! -mondtam neki.
-Rendben, pár dolgot meg kell beszélnünk, szóval a neved Emily Smith, 21 éves vagy eddig Amerikában jártál a Yale-re. Azért jöttél el mert neked túl sok volt az a sok felfuvalkodott hólyag aki veled egy évfolyamra és osztályba járt. Eddig okés? -kérdezte, mire én csak bólogattam.
-Will megy veled és ugyanúgy harmadéves az orvosin mint te. -rajzolt idézőjeleket a kezével a levegőbe Sarah.
-A telefonodat elvesszük, helyette kapsz egy másikat. Állnéven írtunk be minden fontos személyt a telefonodba. Én úgyleszek benne hogy apa, Sarah pedig anya. -mondta félve mivel tudja hogy rossz érzéseket vált ki belőlem, de én csak mosolyt erőltetve bólintottam, mire látszólag megkönnyebbültek. A rendőrkapitányság nagyapa néven lesz benne a telefonodba. Donovan pedig nagyapa. Viszont Sarah legjobb barát néven is benne lesz. Ja és Jesse is legjobb barát néven lesz. Bah nekem ő minden csak nem a legjobb barátom nem. -gondoltam magamban. Mire elindultunk már kilencet ütött az óra. Beültem leghátra és kibámultam az ablakon, néztem az elsuhanó tájat.
-Jaj majdnem elfelejtettem, Lisa a dolgozatok feladatainak megoldása benne van egy mappában a könyveid között, ügyelj rá hogy senki ne találja meg -mondta mire elvigyorodtam mivel tudom, hogy apa a becsületesség embere. Mire befejeztem ezt az eszmecserét már a kapitányság elött is voltunk. Kiszálltam a kocsiból és Jesse-t láttam meg egyszerű farmerben és kék pólóban volt. Basszus, ez mit keres itt? -kérdeztem magamtól. Áááá biztosan csak elköszönni jött. De hol van Will? Ennek a kérdésemnek hangot is adtam.
-Charlie, hol van Will? -kérdeztem őt.
-Will beteg lett influenzás vagy mi, ezért Jesse megy veled. -mondta lazán, na erre teljesen kiakadtam.
-Hogy mi?? Ó, Istenem miért büntetsz? Mit tettem? -kérdeztem magamtól viszont elég hangosan ahhoz, hogy mindenki hallja. Donovan felkapta a fejét és elém lépett.
-Lisa, nem tudod elvégezni a feladatot? Másra bízzam? -kérdezte és biztos voltam benne, hogy tudta ez csak egy gyerekes hiszti volt.
-Nem szükséges! El tudom végezni. -mondtam lehajtott fejjel.
-Akkor minden rendben, ismeritek a szabályokat! Indulhattok is, sok szerencsét! - köszönt el tőlünk.
Apa odalépett hozzám és az ölelő karjába vont.
-Nyugi, ügyes vagy minden rendben lesz Jesse is rendes csak meg kell ismerni. -mondta, és átadott Sarah-nak.
-Jesse egész éjszaka fennt maradt, hogy feltörje az egyetem honlapját a dolgozatok megoldása miatt. - suttogta és rám kacsintott, mire én csak halványan elmosolyodtam.
Ezután beültem a minket szállító autóba, Mills mellé, hátra és elindultunk.

Mit is mondhatnék?  (BEFEJEZETT) Donde viven las historias. Descúbrelo ahora