12. fejezet - Külön utakon

2 0 0
                                    


- Biztosak vagytok abban, hogy helyettünk is helyt tudtok állni? – Kérdezte Ash kezében bőröndjével. – Nem mintha nem bíznék meg bennetek, de néha még nekünk is nehezünkre esik megbirkózni a vezetéssel...

- Nem lesz semmi probléma. Úgy is többen maradunk itt. – Biztosította Cole.

- Pontosan. És amint elmúlik a veszély Meldewban, visszatérünk. – Bólogatott Nate.

Amint a nap felkelt, Stormguardék indulásra készen álltak. Felix, Cole, és Clyd kikísérték őket a palota elé hintójukhoz. Eközben Ji és Morgan már sebesen a kikötő felé vették az irányt. Késésben voltak, Jacobe már ott várt rájuk a hajónál, mikor megérkeztek.

- Elaludtunk, vagy akadályba ütköztünk út közben, hogy késlekedünk? – Vonta fel szemöldökét Jac.

- Elaludni? Aludni sem aludtunk, az éjszaka. – Lihegett Morgan, miközben a hajó oldalán lévő létrán mászott fel.

- Pont ez az, emiatt nem szabadna vesztegetnünk az időnket! – Nevetett a kalóz. – Ash és Nate nemsoká elindulnak, és Lilának sem tart sokáig észbe kapnia, hogy egyedül jöttem ki a hajóhoz, sietnetek kell, ha észrevétlenül akartok elindulni.

- Egy hatalmas kalózhajóval elég nehéz észrevétlennek lenni, nem gondolod? – Kiabált le Ji a fedélzetről. – Dobd fel a köteleket, és már itt sem vagyunk!

- Biztos nem kell mellétek pár ember? – Oldozta ki a dokkhoz rögzített csomókat a kalóz.

- Megleszünk. – Jelentette ki Morgan.

- Vigyázni a hajóra! Árbocot kioldani! – Kiáltotta Jacobe, majd biccentett egyet az induló hajó felé.

- Fogunk! A lehető leghamarabb visszaszolgáltatjuk! – Nevetett Ji.

A Homokszem épp elhagyta Oasis kikötőjét, mire Lila odaért a dokkokhoz.

- Ki a franc vitte el a hajónkat?! – Kérdezte ingerülten. – És te meg csak így nézed?

- Morgan és Ji. – Vont vállat Jacobe, és próbált visszaindulni, de a lány elévágott.

- Ők nem is tudnak hajózni! Minek kéne nekik a homokszem? – Egy pillanatnyi hallgatás után kikerekedett a szeme. – Ezek Mirage után mennek!

- Várj, nem is mondtam semmit, erre hogy jöttél rá? – Csodálkozott a fiú, mire egy hatalmas pofont kapott a kalózlánytól.

- Nekem miért nem szóltatok? Azt hiszed hülye vagyok? Ki tud még erről?

- Először nyugodjál le, menjünk be és beszéljük meg! – Próbálta nyugtatni.

- Nem nyugszok le! Hogy lehetsz ennyire... ennyire...

- Patkány? Semmirekellő? Magamnak való? Egyszerű. Nem akartam, hogy bajod essen.

- Te tiszta idióta vagy. – Lila sarkon fordult, és dübörgő léptekkel elindult a palota felé.

- Most meg hova mész? – Kiáltott utána Jac.

- Megyek, és magamtól kiderítem, hogy pontosan mi folyik itt. – Válaszolt a lány.

*

- Ezt nem hiszem el! Lucy! Itt vagy még? – Nyitotta ki résnyire a nehéz faládát Penelope, amiben bujkált.

- Lope, csukd vissza azt a vackot! – Nyitotta fel sajátjának a tetejét Lucy, éppen annyira, hogy nagy barna szemein megcsillanjon az egyik fáklya fénye.

Nia bosszújaWhere stories live. Discover now