A palota nyüzsgő népekkel volt tele. Az éj leple szorosan ölelte körbe Oasist, és egész Valenteurt. Az éj gyönyörű volt, a csillagok teljes erejükből ragyogtak. A márványterem táncoló párokkal, előkelő urakkal, és a hálás néppel volt tömve. A hangulat sosem volt még ennyire tökéletes a palotában. Mindenki arcán széles mosoly látszott, és őszinte nevetés hallatszott a vidám emberektől. A terem legvébén egy óriási fehér szőnyeggel borított lépcsősor futott végig. A csillárokon lógó kristályok kellemes csilingelése kísérte a hegedűk énekét.
A csodás kristályfények haloványra váltottak, csendet és figyelmet teremtve. A lépcső tetején megjelent a királynő, őszinte mosollyal az arcán. Vérvörös színű, arany hímzéssel díszített, hosszú ujjú arany vállpados ruhája könnyedén felkeltette mindenki figyelmét. Piros hálóból készült palástján apró arany gyöngyökkel és ékkövekkel két egybefonódott tölgyfa volt kirakva, ugyan úgy, ahogy az erőd állt. A koronája viszont nem volt a fején. Helyette a homlokán apró láncos fejdísz lógott, középen egy csiszolt Korall kristállyal.
- Köszönöm mindnyájatoknak, hogy elfogadtátok meghívásomat erre a mai ünnepélyes estélyre! Ma ugyanis Oasis és egész Valenteur szabadságát, és függetlenségét ünnepeljük. Valamint azt; hogy immáron 5. éve hoztuk vissza csodálatos barátaimmal az egyensújt mindannyiunk otthonába. Továbbra is azért dolgozunk, hogy a lehető legjobb életet biztosítsuk a királyság és a sziget összes lakójának. Ez az estély mindannyijukat ünnepli, és a bennünk lévő hitüket. Érezzék magukat jól, és remélem ez az este olyan különleges lesz mindenkinek, mint nekem.
Tapsvihar és ujjongás kísérte a királynő utolsó szavát, amint felemelte kezében lévő pezsgőspoharát. Mindenki koccintott a körülötte lévőkkel, és kezdetét vette a végtelen hajnalig tartó táncmulatság.
Mirage lassan lesétált a fehér szőnyeges lépcsőn, maga után húzva hosszú vörös palástját. A lépcső alján Luca és Élodie várták már, miközben M mögött megkezdődött a többi szigetről érkező vendégek bejelentése.
- Miss Green! – nyújtotta kezét Luca M felé.
- Neked csak „Királynő". – Sétált el mellette higgadtan a lány, de Élodie elállta az útját.
- Mirage Királynő, megtenné, hogy a bál nyitótáncát a bátyámmal kezdené? – Kérdezte nyájasan, szempillát rebegtetve a szobalány.
- Sajnálom, de nem fogok ma a táncmulatságon részt venni. Tudja, a palásttal még közlekedni is nehéz. És amúgy is, rengeteg partner közül tud ma választani, csak nézzen körbe! – Villantott gúnyos mosolyt a lány, és elindult a lépcsősorral átellenben lévő trónszékéhez.
M előtt megnyílt az embertömeg, ameddig kecsesen sétált át a tömegen. Az emberek fejet hajtottak előtte, és kedves szavakkal köszöntötték. Fenséges és magabiztos kisugárzása elkápráztatta a népét.
Már épp elért trónszékéhez, amikor Luca ismét megállította. Ezúttal apjával, és egy idegen férfival az oldalán.
- Elnézést fenség, - kezdte mondandóját, ezúttal sokkal tisztelettudóbban szólt hozzá, mivel Melloria királya is ott állt mellette – de be szeretném mutatni neked Édesapám.
- Tiszteletem, királyném. – Hajolt meg Philippe Della.
- Fenség, köszöntöm országunkban. Remélem maga is jól szórakozik majd a mai estén. – Viszonozta a köszöntést a lány és kissé meghajtotta fejét, de tartása továbbra is egyenes maradt.
KAMU SEDANG MEMBACA
Nia bosszúja
Fantasi5 év telt el Valenteur birodalmának felszabadítása óta. Mirage, az ifjú királynő büszkén vezeti birodalmát, minden nehézség ellenére. Mégis, egy végzetes hiba miatt egész múltja visszatér hozzá, és halott nővére bosszújáért kiált.