"-Szia, Jázmin vagyok
-Szia én Carl, Carl Gallagher-
majd végignézett rajtam"
Na helló
irtó nagy fangörcsöt kaptam szóval ki kell írnom magamból. Egyébként imádom a sorit megéri megnézni.
Lesznek benne 18+ részek
És ocsmány beszéd
És helyesírási h...
Szóval jóreggelt! Még 1 reggel Dubai-ban tudva, hogy holnap Carl elmegy, én pedig egyedül maradok. Jó nem egészen egyszedül mert ott lessz Fiona,Zara, Debbie, és hát igazából a gallagher csalál ha lehet így nevezni. Carl-lal egy héten egyszer HA tudunk hívást indítani egymással aminek legalább annyira fogokbörülni mint ha hazajönne. Ma is hagytuk a szállodát és elmentünk nézelődni. És még hajfestékeg is vettem, de ezt a részét nem most mondom el. Tehát a lényeg, hogy hajnali 5 van és én ilyesmiken gondolkodok. Nem mondom, hogy nem aludtam jól, deazért nem volt egy jó álmom és nem is éppen értettem. Monica (gondolom mindenki tudja,hogy ő kicsoda) meghalt. És ezért is keltem fel hajnali 5 órakor. Fura érzésem volt. Akár mint egy látomás de azért nem mondanám annak és el is tettem ezt a gondolatot. Nem is mondtam el neki ezt az álmot. És hétkor Carl is felkelt. -Jó reggelt, te már fent vagy? -Aha már régóta. -értem. -megyek csinálok kávét! -okés -úgyhogy végül elmentem csináltam egy kávét és felöltöztünk:
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
Carl előtte elment futni. Aztám indulhatott a város nézés. Először egy kávézóba mentünk, ahol vettün. crosiant-t meg kávét. Aztán elmentünk moziba egy rövidebb filmre, ami 1 órás volt. Aztán jött az igazi város nézés. Fogalmam sincs merre lehettünk, de olyan szép szobrokat, meg szökőkutakat láttunk, hogy az már tényleg hihetetlen. Este 8-körül értünk haza a szállodába. Majd fél kilenckor elmentünk ilyen esti medencézésre. 9-kor Indultunk vissza a repülővel. Carl aludt is a repülőn, hogy holnapra kipihenje magát, én viszont fent maradtam nem bírtam aludni. 4 óra körül értünk haza Carl ezek után még 2 órát aludt és én is.
*reggel* Nem egy jó nap volt a mai nemhogy nem jó, borzalmas volt. És nem csak azért mert Carl elment...
Reggel 7-kor Carl elment futni, és a mai nap én is vele tartottam. Fél 8-kor értünk haza és Carl-nak 20 perc alatt csomagoltunk be, ami tényleg rekord gyorsaság. Majd 8-kor már el is kisértük Carl-t. Már most hiányzik holott 5 perce ha elment. Nagyon hiányzik.
8-10-kor viszont kimentem a reptérre Zaráért. Sírva futottam hozzá, hogy Carl mennyire hiányzik. -Tudom kicsim, hogy hiányzik de nem lesz semmi baja jó? -honnan tudod? -Carl erős érted? Nyugi nem lesz semmi baj! -oké... mondtam még mindig teljesen szétesve. Majd hazamentünk az autommal. Zara tényleg mindent megtett, hogy felejtsem el Carl-t legalábbus egy kis időre. De amikor eszembe jutott rendesen fizikailag fájt. Filmet néztünk, sorozatot, kaját készítettünk, elmentünk vásárolni... ilyenek de akkor sem tudtam teljesen kiverni a fejemből, és még csak 1-2 óra volt. És ha azt gondoltam, hogy ez a nap nem lehet ennél rosszabb, akkor igenis tévedtem, nagyon, nagyot tévedtem. Tehát az óra délután 2 órát mutatott. Kopogtak, kiáltottam, hogy megyek! De a hangomon azért lehetett hallani, hogy szarul vagyok, de nem is ez a lényeg. Mikor kinyitottam az ajtót, megijedtem majd rácsaptam az ajtót. Azt hittem halott. Kibaszottul azt hittem, hogy halott. Kulcsra zártam az ajtót majd kiabáltam Zarának: -Zara csukd be az összes ablakot és ajtót! -Miért! -csak csináld majd elmondom!-kiáltottam neki kétségbeesetten és újra elkezdtem sírni. Zara mindent becsukott. -Jázz mi a baj? -I...itt van? -Ki van itt? -ő...ő. - és..és az ki?-kezdett kétségbeesni, mert tudta, hogy ki az az egy ember akitől ennyire kétségbeesek. Majd leesett neki a dolog. -Bazdmeg azt hittem, hogy halott, hívjuk a rendőröket. -Engedj be!-kiabált kintről az..az exem, akiről qzt hittem öngyilkos lett. Hogy? Hogy a picsába?
Fogalmamsem volt semmiről, egyszerre voltam ideges, szomorú, csalódott, és meglepődött.
-Zara hívd Fiona-t, hogy ne engedje ki egyik gyereket se az udvarra.- azonnal tárcsázni kezdte.
-Enged már be Bazdmeg! -Tünj innét!
-Fiona mindenki otthon van? -igen miért? -Csak ki ne engedj senkit azon az ajtón? -miért? -Jázminnak itt van sz őrült exe, Carl-t ne hívjátok, hogy ne kezdjen el idegeskedni ez miatt, és tényleg ne engedj ki senkit ez az ember tényleg őrült, és zárjátok be az ablakokat ajtókat! -oké! -szia! -Sziasztok-vigyázzatok magatokra -ti is Ezzel leraktuk majd Zara a rendőröket hívta! -Nyisd ki az ajtót vagy kinyírlak! -takarodj innét Márk! -úton vsnnak-súgta oda Zara Én pedig a fejemmwl bólintottam ezzel jeleve az oké-t 5 perc alatt a rendőrök ideértek így mi már ki tudtuk nyitni az ajtót, Márk éppen próbált elfutni, de a rendőrök körbevették. Így hiába is menekült volna. Ezek után, mondhatni lesokkolódtam és konkrétan már nem tudtam eldönteni, hogy miért sírjak azért mert Carl elment vagy mert megtörtént ez a szarság. A rendőrők mielőtt távoztak volna elmondták, hogy tőbb mint valószínűleg tárgyalás lesz az ügyből addig pedig csak őrizetbe veszik. Ezekbután inkább elmentem tusolni. Aztán lefeküdtünk aludni, meg kértem Zarát, hogy aludjon a szobámba...
*Reggel* Egész este sírtam, mármint sírtam volna ha közben nem aludtam volna be közbe. Szarul aludtam ami most meg is látszott mivel olyan karikákkal ébredtem, hogy azzal már tényleg elmehettem volna bevásárolni. Zara már fent volt így felöltöztem
Aztán lementem hozzá.
-Hé Jázz erős vagy! -dehogy vagyok! Ha az lennék nem sírnék így miatta. -Az vagy nyugi! Csak nagyon szereted őt! És hidd el vele minden rendben. Biztos hívni fog ma! -remélem... -Ma Debbie-vel is találkoztunk! -Szia Jázz! Remélem jobban vagy a tegnapi után! -Mondhatni.-sóhajtottam. -rendben. Akkor mi a terv? -elmegyünk vásárolni!
Összesen 5 órát vásároltunk, mert tényleg mimden boltba benéztünk az árkádd-ba. Nem viccelek. Bershka, New Yorker, H&M, pepco,Cropp,Dm, Rossman, és még sorolhatnám de nem fogom. Kedves vagyok? Tudom. Nah de az 5 óra alatt bejártuk az egészet és addig is legalább nem gondoltam semmire. Aztán végül bementünk az Alibi-be Leittuk magunkat az egyszer biztos, Egyedül Debbie volt az aki nem itta le magát Frennie miatt. Attól még, hogy ez "csak" a második nap nekem vagy az ezrediknek tűnik. Ezért nem bírtam az egészet józanul, persze jó nem akarok olyan lenni mint Frank. Na mindegy 9 körül hazaértem, és majd kicsattantam az örömtől amikor megláttam, hogy Carl hív. -sziaaa Carl! -te részeg vagy?-suttogta -kicsitt-suttogtam én is. -mindegy, csak titokban hívhatlak fel okés? -okéés, nagyon hiányzol és szeretlek!! -Nekem is kicsim nagyon. De most mennem kell jó? Majd még holnap is hívlak. -okkéés puszii. -Hali.-baszki már most mennyire hiányzott, olyan jó volt hallani a hangját. -Ma Carl hívott? Kérezte Debbie? -ő hivott. -jól van minden rendben vele?-érdeklődött Debbie tovább. -Hát azt mondta, hogy csak titokban hívhat de amúgy jól van. -okés, én viszont megyek mert Frennie elaludt. -okés Szia Debs. -szia Debs! -Sziasztok! Majd letusoltunk, és elmentünk aludni. Mivel hallhattam Carl hangját és ez nekem nagyon sokat számított. Ezért pár fokkal könnyebben aludtam el.