Végzetes szerelem 🔞

Ez mi a fészkes fene volt?

Naruto egy számára eddig ismeretlen erdőben túrázik, most jár itt először, de ahogy belépett, rögtön tudta, a kedvencei közé fog tartozni. Az idő hűvös, a levelek sárgulnak vagy piroslanak a korai őszi időjárásban. Egyszerűen imádja ezt az évszakot, annyira színes minden, ilyenkor a természet máshogy gyönyörű, mint más évszakokban. Nyakában fényképezőgépe lóg, hogy biztosan meg tudjon örökíteni minden csodálatos pillanatot, a fák színes lombkoronáit, a levelekben motoszkáló süniket, a bokrok között átsuhanó rókát vagy az ágakon vidáman ugráló és termést gyűjtögető mókusokat.

De hiába a szép környezet, ha az ember fia nem érzi magát biztonságban. Már egy ideje tudja, valaki követi. Aggódik, túlságosan is bent van már a rengetegben, és fogalma sincs, hogy merre kéne mennie. Egy ideje pedig lelépett a kitaposott ösvényről is. Muszáj volt, üldözője irányítja minden lépését.

Vadászik rá.

Játszik vele.

Naruto a gondolattól legszívesebben sírva rohanna az ellenkező irányba. Azonban fogalma sincs merre van az előre.

Eltévedt.

Egyre gyorsabban veszi a levegőt. Ha bepánikol, biztosan elkapják!

- Szedd össze magad Naruto! Biztosan van kiút! Lehet, csak hallucinálsz és néhány mókus ugrál a környéken - próbálja nyugtatni magát. De még ő se hiszi el ezt a hülyeséget.

Hiszen látta. Ember. Vagy legalábbis ember formája van. Hiszen normális ember ilyet mással nem tenne.

Szemei lázasan keresik a kiutat, agya eszeveszetten valamilyen megoldás után kutat. Az adrenalin csak úgy zubog az ereiben.

Ilyenkor bánja, hogy nem hallgatott menedzserére, mikor próbálta rávenni őt, hogy tanuljon meg valamilyen harctechnikát. Mindegy, csak valamit. De nem, ő sosem fog ilyen helyzetbe kerülni!

Pedig ő is tudta mindig, puszta szerencse lesz csupán, ha valóban így lesz.

Hiszen magának kereste a bajt, sorozatszínész és modell lett belőle. Ráadásul a sármosabb fajtából. Pontosan tudja, hogy csakis emiatt kapott esélyt ebben a világban. Máskülönben labdába se tudott volna rúgni, nemhogy befutni.

Szeret a kamera mindkét oldalán állni. Nem olyan régen jelent meg egy jövőévi naptár, amelyet ő fényképezett, illetve Mr. Október helyét is ő töltötte be.

Mr. Október pedig hirtelen rengeteg rajongói üzenetet kapott, valamint fenyegetéseket is. Nem vette őket komolyan.

Pedig lehet, hogy komolyan kellett volna vennie azokat a leveleket! Főleg azt, amelyikben az életét fenyegették. De hát ez a szakmájának velejárója, nem foglalkozhat minden egyes ilyen üzenettel! Ha ezt tenné, mást se csinálna naphosszat, mint rendőrségre járna vagy nyomozókat fogadna.

De ezt a hanyagságot most határozottan bánja. Mégsem kellett volna félvállról vennie.

Ahogy megy előre az erdőben, egyre beljebb és beljebb, kék szemei feszülten pásztázzák a környezetét. Csak éppen lába elé nem figyel, és megbotlik egy kiálló gyökérben. Nem esik nagyot, de az éppen elég, hogy figyelme alább hagyjon és értékes időt veszítsen az amúgy is kevéske előnyéből. Már, ha volt neki olyanja persze.

Még fel sem ocsúdik az esésből, máris egy erős kéz szorít az arcára és egy csípős szag telíti meg az orrát és a száját.

Aztán képszakadás.

**

Éjszaka van, esik az eső. Az úton egyetlen autó közlekedik, az is csiga lassan halad, mert a szinte patakként aláhulló vízcseppektől a kocsi orráig sem látni. Sasuke csupán a GPS-nek köszönhetően tudja, merre jár. Mázli, hogy mindennap megteszi ezt az utat, így ismeri, mint a tenyerét.