Listen to Me // Billy Hargrove ff. //SZÜNETEL//

/15/~The Lamb And He

//Sziasztok! Most, hogy beléptem az érettségi utolsó évébe, sokkal kevesebbet lesznek iskolaidőben részek, de azért igyekszem majd visszahozni a gyakori publikálást. Ha minden jól megy, csak a szeptember lesz ilyen elfoglalt és fáradt nekem. Köszönöm a türelmeteket!//

//A részben vulgáris (proli) szavak, és kifejezések szerepelnek, illetve aktív, részletes 18+!!!))

A vacsora előtt már több órával elkezdtek remegni a végtagjaim izgalmamban. Nagyon aggódom, reménykedem, hogy minden rendben fog menni. Billyn is láttam, hogy tart egy kicsit a vacsorától, egész úton hazafelé remegtek a kezei a kormányon. Felhívta rá a figyelmem, hogy nagyon elegánsan öltözzek fel, hogy Mr.Hargrove szimpatikusnak találjon. A blúzaim közül kiválogatok egy bézs darabot, választok hozzá egy fekete térdemig érő szoknyát, és egy fekete magassarkút. Leteszem őket az ágyamra, hogy belekezdhessek a szépítkezésbe.

Hajatmosok aztán be is begöndörítem. Halvány sminket teszek fel hogy a kissebb bőrhibáim elrejtsem. Ékszernek egy arany karperecet, és egy szintén arany lógós fülbevalót választok. Még van nagyjából fél órám amíg Billy ideér értem, szóval felveszem a ruhát és a táskám is bepakolom, de mostmár figyelembe veszem azt, hogy holnap Billytől megyek az iskolába.

Lemegyek a konyhába, ahol anyuék beszélgetnek az esti teájuk felett. Kimberlynek semmi jele egyenlőre, apu feszülten lapozgatja az újságját. Végigmérem a hátulját, ahol egy igazán zavarbaejtő főcímet olvasok ki: "Ismeretlen tettest keres Hawkins, húsz év körüli göndör hajú férfi lehet Hawkins sorozatgyilkosa."

-Te hová mész?-kérdezi apa, miközben lekövetem az asztalra dobott újság útját. Leülök hozzájuk, és elveszem az újságot.-

-Billy szüleivel vacsorázom.-látható izgalom ül ki az arcukra, míg az én tekintetem teljesen elmereng az olvasmányban.-
-Reggel találkoztam velük a konyhájukban, meghívott az apja.-erre anyám izgatottan feláll a helyéről.-

-Ó, de jó neked! Remélem jól fogjátok magatokat érezni!-benyúl a szekrénybe, bort, és hozzá táskát vesz elő.-
-Ezt add át a nevünkben.-miközben átnyútja nekem, bólogatok de csak bambán. A sorok között olvasva igazán zavarbaejtő dolgok derülnek ki erről a személyről. Állítólag több szemtanú látott egy kék, vagy fekete Camarot az utcákon mielőtt a gyilkosságok történtek. A hideg futkos a hátamon, ahogy a fejembe férkőznek egyes feltételezések Billyt illetően, na nem az én részemről, inkább az újságban leírtak tűnnek egyfajta célzásnak.
"Kiszámíthatatlan, és agresszív a szemtanúk szerint", bár be kell ismerni ettől még nem kellene úgy olvasnom az újságot mintha róla lenne szó, de képtelen vagyok elvonatkoztatni. Egyre szörnyűbb részleteket olvasok, szörnyű, szörnyű dolgokról.-

-Apu ezt elolvastad már?-felé fordítom az újságot, csak némán bólint, de láthatóan ő nem színezte ki a történetet ennyire. Miközben visszabukok az újságba, felbőg a Camaro hangja a felhajtónkról.-

-Megyek is akkor. Sziasztok, jó éjt!-elteszem a táskámba az újságot, és elindulok kissé bizonytalan léptekkel kifelé.-

-Szia drága!-integetek nekik, és ki is lépek közvetlenül az autó mellé. Billy nagyon kiöltözve törölgeti a visszapillantóját, és amíg ezzel van elfoglalva én beülök mellé.-

-Szia drága.-mindig úgy megmelegíti a szívem a hangsúly ahogy velem beszél.-

-Szia.-abbahagyja a törölgetést, és pusziért húz magához. Most jut eszembe, hogy Billy az egyetlen aki Camaroval jár Hawkinsban. Rohadt élet... arcomra tökéletesen kiül egy feszült grimasz, miközben elhajolok tőle a puszi után.-

-Mi a baj?-elhúzódik tőlem, de én nem tudok sokat javítani az arcomon, csak megbiccentem kicsit a fejemet, mintha csak gondolkodnék. Valójában a pulzusom a kétszázat veri.-