I wanna be yours [Austin Butler F.F]

9 rész

- Úristen de gyönyörű. - gyönyörködtem a vízesésben. Nem volt egy hatalmas vízesés, de nem volt kicsi. Csak mi ketten voltunk itt ami az egészet még jobbá varázsolta. Egy víz felé néző hatalmas sziklát kinéztem amire gondoltam felmászok a jobb látványért.
- Y/n mit csinálsz? - kérdezte Austin miközben elkezdtem felmászni a sziklára.
- Ne foglalkozz velem, én csak szétnézek. - mosolyogtam rá.
- Priscilla kérlek vigyázz magadra. - nézett aggódva Austin.
- Mi baj lehet Austin, max beesek a vízbe. - mondtam
- És halálra fagysz. - mondta Austin.
- If you looking for trouble you doing the right thing y/n. - dúdoltam az átírt Elvis zenémet. Gondolkoztam, hogy megszívatom Austin-t. Ezt nehéz kihagyni.
Nagyon halkan dúdoltam tovább közben játszottam az eszemet Austin előtt. A nagy csendben egy nagyot sikítottam mintha megcsúsztam volna a kövön és megijedtem volna.
- Y/n Úristen! - futott felém Austin ekkor elkezdtem röhögni ő pedig mikor meglátta, hogy semmi bajom nincsen egy mélyet sóhajtott.
- Azt hittem színészi tudásodat hasznos dolgokra használod. - mondta Austin.
- Tán megijedtél? - kérdeztem miközben mélyen a szemébe néztem és lejöttem a szikláról, hogy szembe lehessek Austinnal.
- Ha nagyon érdekel, igen. Ha nem lennél kit idegesíthetnék? - kérdezte Austin. Őszintén lehet, hogy Austin és köztem nincsen semmi csak barátok vagyunk de valahogy mégis sokat jelentett nekem, hogy törődik velem. Végig gondolva mindig is foglalkozott velem. Mióta együtt lakunk programokat szervez nekem, szinte nincs perc amikor nem lennék együtt is nem szórakoztatnak egymást. Vesz nekem finom kaját, ne gondold, hogy ez nem fontos. Illetve nyújtott nekem valamit Austin amit más nem tudod nyújtani nekem csak ezt a dolgot nem tudom még megfogalmazni. Körül - belül 2 hete vagyok egy szobában Austinnal és jobban meg ismertem őt, mint gondoltam volna 2 évvel ezelőtt.
- Jobb lesz ha sietünk haza felé. Az esőt jó lenne megúszni. - mondta Austin miközben az eget méregette.
- Nem fogjuk megúszni az esőt. - mondtam mosolyogva.
- Azt hittem te az a fajta lány vagy aki az eső hallatára rohanna haza nehogy le mosdjon a smink a szeméről. - mondta Austin
- Akkor félre ismertél Elvis. Sohasem voltam az a pláza cica beképzelt lány. Táncoltál már esőben miközben retro Rock and Roll - zenét hallgattál? - kérdeztem mire láttam, hogy Austin értetlenül nézz rám.
- Úgysem lát senki minket. Na meg élvezed ki. - mondtam majd kivettem az airpodsomat a zsebemből, és az Airpodsot a telefonomra csatlakoztattam. Egyiket oda adtam Austinnak másikat beraktam a saját fülembe. Elindítottam a zenét és vártam lényegében, hogy elkezdjen esni az eső.
- Soha nem láttam még ilyen lányt mint te. - mosolygott rám Austin miközben mélyen a szemembe nézett elindult a Sex drugs etc - Beach weather szám a fülünkben.
- Remélem is. - mondtam majd eszembe jutott az első forgatások az Elvis filmben. Kicsit úgy beszélek mintha ezer éve történt volna de valójában csak pár napja.
- Nem retro zenéről volt szó? - kérdezte Austin miközben éreztem, hogy egy eső csepp esett rám (ez jót jelent).
- Oh de! - mondtam majd megnyomtam a Retro albumomat és megnyomtam a zöld háromszöget ami végül két függőleges vonalra váltott. Fülemet pedig Michael Jackson Beat it száma ütötte meg. Austinra pillantottam egy másodpercet lába már Elvisen mozgott és csak arra várt, hogy végre Austin táncoljon. Az eső pillanatokon belül szakadni kezdett.
- Beat it! Beat it! - dúdolta Austin mély hangján. Én meg, mint egy örült tini ugráltam és élveztem a zenét. Közben ő végig engem nézett ahogyan táncolok.
- Ne csak nézz engem. Kicsit lépj ki a konfortzonádbol. - mondtam majd elkezdett táncolni persze nem úgy mint én inkább ő elegánsan és férfiasan.

12 szám után már az erdőn átmentünk és az idétlen mozgást már bekellet fejeznünk mivel már emberek figyelhettek ránk. Emiatt csak is lassú számokat játszottam. Mindenünk tiszta víz volt, csak remélni tudtam, hogy nem lát meg egy paparazzi sem, bár szerintem ránk sem ismerne egy sem. Az If i Can dream - Elvis Presley hallgattuk amit a filmben Austin elméletileg elénekel. A tánctól bármilyen hihetetlen még annyira nem fáztunk pedig csurom vizesek voltunk. Egy pillanatra ránéztem Austinra aki aranyosan rám mosolygott. Úristen csak most vettem észre milyen jól nézki Austin vizes hajjal.
- Ha tüdőgyulladást kapunk kire bízzuk magunkat? - kérdeztem
- Darce. - mondta nevetve Austin közben karját levette rólam.
- Darce? Hát akkor már mindegy nekünk. Ő egy teát nem tudna készíteni. - mondtam
- Marad Priscilla. - mondta Austin mire elhúztam a számat.
- Inkább Baz felesége inkább. - mondtam. Baz felesége csinálja a ruháinkat a filmhez. Nagyon szeretjük őt. Az eső már elállt ami jó viszont az a rossz, hogy már eltelt egy kis idő mióta ugráltam ezért már kezdtem fázni. Még Austin valamiről beszélt én ide-oda nézelődtem mivel egy rossz érzésem volt. Valaki figyel.
- Mikor vagyunk ott? - kérdeztem kicsit furcsa hangon.
- 10 perc körül-belül valami gond van? - kérdezte Austin. Nem válaszoltam a kérdésére csak az mutatóujjamat piszkáltam. Általában én és a Paparazzik nem vagyunk jóban. Az elején még kedvesek voltak akkor csak egy egy volt és normálisan lehetet velük beszélgetni csináltak rólam 3 képet és ennyi. Aztán mikor ismertebb lettem jöttek az agresszívabb paparazzik, akik nem hagytak élni, szó szerint egész utam alatt még elmentem valahova követtek és zaklattak (csoportban követtek engem). Mindenhogy lefotóztak már, nem hagynak érvényesülni már csak az kéne, hogy akkor fotózzanak le amikor szeretkezzek. Illetve jöttek a hülyébbnél hülyébb kérdésekkel. Na de az ennél id durvább paparazzik azok akik hozzád mernek érni. Voltak akik a fenekemet megcsapták vagy csak valahogy hozzám értek. Ami nagyon kellemetlen. Éreztem, hogy valaki figyel minket már csak arra vártam, hogy kapjak valami jelet, hogy nem tévedek/tévedek érzéseimben. Ekkor hallottam meg viszonylag közelről egy fényképező hangját.
- Hallottad? - kérdeztem Austin ám szerencsétlen csak értetlenül nézett rám nem értette mire figyelek
- Mit? - kérdezte értetlenül Austin
- Paparazzi. - mondtam közben a leggyorsabb tempóban. Egy utcába be fordultunk és vettünk pár mély levegőt, úgy gondoltuk csak mi ketten vagyunk az utcában. Az utca egész békés volt még egy étterem is volt itt. 2 percig nem követett minket senki, úgy gondoltuk megúsztuk a veszélyt.
- Olasz étterem. - olvasta Austin majd az épület előtt levő étlapot nézte Austin mellette én is olvastam.
- Ide még ellátogatunk. - mondta Austin
- Remélem is. - mosolyogtam majd hirtelen a lábam alatt nem éreztem a talajt valaki felemelt. Automatikusan a könyökömmel orrba ütöttem ám nem mentem sokra vele.
- Eresszen el! - emeltem fel hangomat idegesen. A férfi egészen addig szórakozott velem még Austin nem szólt közbe. Egy nagyot bevert a férfinek, aki automatikusan elengedet majd maga mögé húzott engem.
- Maga mit képzel? Nem tud viselkedni? - üvöltözött Austin
- Ezért beperelhetném. - mondtam Austin idegesen ránézett a férfire majd megfogta kezemet és hazamentünk.