-ᴢᴀғɪ́ʀ sᴢᴇʀᴇʟᴇᴍ-

-ᴀɴʏᴀ-ʟᴀ́ɴʏᴀ ᴠɪsᴢᴀ́ʟʏ-

-Iker gyermekek-közlöm Aemonddal a hírt, ami talán engem is a legjobban meglepett miután én is beszéltem az engem megvizsgáló Mesterrel.
-Ikrek?Tehát...
-Két gyermekünk lesz-mondom, mire Aemond, ahogy a hír hallatára először én is, teljesen a sokk hatása alá kerül.
-És...mégis...Lehetséges ez?-kérdezi hitetlenkedve, mire elmosolyodom, ugyanis nem sokszor lehet a sokak számára rémísztő és rideg Aemond Targaryent, ily meglepettnek és sebezhetőnek és elérzékenyültnek látni.
-Mint látod-felelem végül mosolyogva, miközben a hasamra mutatok.
-És a szülés? A Mesterek vezettek már le iker szülést?-kérdezget tovább, miközben minkét tenyerét óvatosan a hasamra helyezi.
-A Fő Mester még tanonc korában látta hogyan is vezetnek le egy ilyen szülést. Amint tudomást szerzett állapotomról és a gyermekek számáról, azonnal hollót küldött régi tanítójához és az ottani Mesterekhez. Minden fontos tudnivalót és részletet ismerni fog, mire elérkezik az idő-nyugtatom meg, ő pedig csak bólint.

-A biztonság kedvéért én is utánnajárok, van e bába a környéken, aki csinált már ilyet. Minék több tapasztalt ember segít neked, annál jobb.
-Nocsak, nocsak!Csak nem aggodalmat hallok a te mindig határozott hangodban Hercegem?-játszadozom vele kicsit, mire ő pocakomról most rám emeli a tekintetét.
-Persze, hogy aggódom érted és a gyermekeimért Hercegnőm! Hogy kérdezhetsz ilyet?-hangjából pedig most sértettség hallatszik.
-Tudom. Ne haragudj! Viszont aggodalomra semmi okod. Engem, a fiunkat és a lányunkat is épségben karjaidban tarthatod majd-nyomok gyors csókot a homlokára, majd a hasamon pihenő ujjait összefonom sajátjaimmal.
-A Mester tán már a nemüket is közölte?-kérdezi meglepetten-Ily szakértő az öreg?
-Nem, dehogy-kuncogok ismét-Ezt csak én láttam. Álmomban, mely látomás volt inkább, mitsem álom. Ebben a szobában, pontosan ugyanitt feküdtem, míg te itt mellettem állva, jobb kezedben lányunkat Jaehareat, bal kezedben pedig fiunkat Jaehaeryst tartottad, miközben mosolyogtál rám, majd csókot nyomtál a homlokomra-mesélem el neki a tegnap este általam látottakat.
-Jaeharea és Jaehaerys-suttogja halkan és lassan a neveket, mintha ízlelgetné vagy épp memorizálná azokat-Szóval te már a nevüket is tudod-cirógatja meg végül az arcom.
-Igen...Miért? Talán nem tetszenek neked?
-De! Csodásak! Ahogy biztos vagyok benne, hogy gyermekeink is azok lesznek.Most viszont pihenj. A Mesterektől annyit még én is hallottam, hogy most sok pihenésre és nyugalomra van szükséged-ezután megajándékoz még egy csókkal, majd már távozna is, azonban én megfogom a kezét és visszahúzom magamhoz.

-Ne menj még kérlek! Egész nap a nyakamon ült a környező összes város Mestere. Anyánk is fél napot az ágyam mellett töltötte Aegonnal, miközben Aegonon keresztül kérdezgetett hogylétemről minden áldott percben. S egész nap mi tartotta bennem a lelket, hogy ne parancsoljak ki mindenkit a szobámból? A tudat, hogy ma este Te is meglátogatsz-vallom be végül már majdnem zokogva-Szóval kérlek...Maradj még itt velem egy kicsit Hercegem! Legalább amíg elalszom.
-Rendben. De csak amíg elalszol, nem akarom ,hogy véletlenülis egy ikrekkel terhes hercegnő ágyában találjanak.Még a végén azt hinnék megrontottalak és odalenne a jóhírem.Meg egyébként is...Eddig még sosem volt rá példa, hogy az ágyadban aludjak ,így tényleg Hercegnő!Csak addig maradok amíg el nem alszol-feleli  játékos mosollyal mire én a vállára csapok.
-Jól van na! Csak nem akartam ,hogy azt hidd telhetetlen vagyok azért, amiért azt kérem maradj itt egész éjszakára-magyarázkodom mosollyal az arcomon-Egyébként pedig nem egy olcsó nőcske vagyok a sok közül, aki könyörögni fog neked, hogy maradj nálam az éjjel.Ha menni akarsz, hát menj!
-Valóban nem vagy sem olcsó nőcske, sem egy a sok közül és nincs hely a világon, ahol most szívesebben lennék most, mint itt, veled, viszont mostmár akkor tényleg aludj. A Mesterek azt mondták ,hogy...
-Hogy pihenjek.-jelezem be a napokban már vagy ezredszer hallott mondatot, mire Aemond csak gyorsan szájon csókol, majd lefekszik mellém és a szeme már csukva is van.