Ki lesz a győztes?!

3. Rész - Próba randi

3. Próba randi

Elégedetten sétált haza aznap. Végre nyert egy csatát a mufurc szőke felett, mégha csak egy egészen kicsit is. Örömében vett egy doboznyi fánkot. 
- Történt valami? - kérdezte Misuzu, miközben a doboz tartalmát nézegette.
- Ma sikerült kicsikarnom abból az alakból egy értelmes mondatot! - vigyorgott rá. 
- Tényleg? És mi volt az?
- Csak a neve. 
- Hát az is valami. - vonta meg a vállát a lány, és elvett egy fánkot a kínáltak közül.

Ayamin másnap a saját öröme kedvéért comb harisnyát vett fel, miniszoknyát és blézert a halvány kék ing felé. Kigombolta a felső gombot, mert nem akart iskoláslány külsőt. A haját a szokásos módon fésülte be, és indult is munkába.

Az irodában éppen a reggeli első feladatokról szóló leveleit olvasta, amikor belépett a szőke. Köszönésként morgott egyet, majd lepakolt. Ayamin azért sem hagyta, hogy elvegye a jókedvét, hát mosolyogva köszöntötte. Az ifjú felhúzta a szemöldökét, majd egy undok fintorral az arcán el is engedte a dolgot. A lány ekkor felállt és a konyha felé indult. 
- Egy ilyen taplót… Akkor már elterelem a figyelmem egy jó kávéval. - bólintott magának. Éppen a lattet kóstolta meg, amikor az egyik férfi kollégája lépett mellé. Udvariasan köszöntötte. A lány viszonozta, ám ekkor szólalt meg a rekedtes hang a hátuk mögül.
- Nyíltan flörtölni egy házas férfival…  - majd betette a kapszulát a kávéfőzőbe.
- Mi a… Csak reggeli köszönést… én nem is… - habogott a férfi, de a lány csak mérges lett.
- Ebben semmi olyan nem volt! Biztos veled senki se flörtöl, ha nem ismered fel az udvarias köszönést! 
- Aki ilyen ruhában mutatkozik a munkahelyén, az ne mondja meg nekem, hogy mi nem számít flörtölésnek! - replikázott a szőke. Ekkor kezdett el hátrálni a férfi kollégájuk, és irtó gyorsan meg is futamodott. A lány elpirult, de nem csak a dühtől.
- Semmi közöd hozzá, hogy mit veszek fel!
- Valóban. De ne hozd magad szégyenbe azzal, hogy férfiakkal kezdesz ki a munkahelyeden! 
- Senkivel se kezdtem ki! De ha mégis így lesz, ahhoz se lesz semmi közöd! - kiabált vissza, ám ekkor már egymás arcába fújtattak, alig pár centire egymástól. A lány mérgében dobbantott is, aztán faképnél hagyta szobatársát. 
- Micsoda tapló! - szidta újra, majd extra gyorsan munkához látott. Fűtötte a méreg, így fel se nézett, egészen ebédig. Egy halk ajtózárást hallott. A szőke elment ebédelni, így ő elővette a bentoját és felment a tetőre, hogy a szép időben nyugodtan elfogyaszthassa. Az első falatot nyelte le éppen, amikor megállt mellette a férfi.
- Már úgy látszik ide is követsz… - morgott.
- Mi? Te jöttél utánam! - duzzogott a lány, ám ekkor a szőke elsétált mellette és leült a másik oldalon. Falatozni kezdtek, de Ayamint nagyon zavarta ez a viselkedés. Végül lezárta az ételes dobozt és odatrappolt. 
- Miért eszel egyedül? Talán senki se akar veled lenni? - kezdte most ő a szúrkálódást.
- Semmi közöd hozzá. - morogta, de a lány most letérdelt mellé. 
- Azt hittem egy puccos étteremben szórod a pénzt. Ám ez egy házi készítésű étel. - mutatott a férfi ebédjére.
- Mit érdekel? Foglalkozz a magad dolgával! 
- Csak nem a barátnőd csinálta? Ah, ugyan! Nincs az az épelméjű nő aki egy ilyen tuskóval akarna randizni! - gúnyolta, és most alaposan messzire ment.
- A tiéd is házi! Mellesleg bármelyik nő boldog lenne, ha randevúzhatna velem! - kiabált vissza.
- Oh hát persze… a lányok csak arra vágynak, hogy lekezelően bánjanak velük! - folytatta. Ekkor a férfi mérgesen felpattant. Lehajolt, megragadta a karját és felhúzta a lányt. Egészen közel hajolt hozzá. 
- Hacsak egy randevúra is elvinnélek, soha többet nem akarnál más férfit! - mondta, egészen halkan, veszélyes tekintettel. A lány elpirult a közelségtől, és a férfi hívogató illatától. 
- Há..hát persze… - dadogta, de csak félig sikerült pimaszul reagálnia. A szőke megfogta a derekát, majd húzni kezdte a lépcsők felé. 
- Meglátod majd! - mondta parázsló szemmel a lánynak. 

A garázsban egy fehér autót nyitott ki, majd ültette be a lányt. 
- Dehát lassan véget ér az ebédidő! - ellenkezett a lány, de már be is tolta az anyósülésre és becsatolta az övét. Vörösen parázsló szemei vészjóslóan gyönyörűek voltak. Ayamin nagyot nyelt zavarában. Képtelenség hogy valakinek ilyen írisze legyen! 
- Kapsz egy randi délutánt, te szemtelen lány! - és rácsapta az ajtót. Mire a lány kettőt pislogott, már a kijárat felé gurult az autó. Ayamin agyában közben végig egy mondat ismétlődött: Hogy kerültem ebbe a helyzetbe?!

Alig negyed óra autózás után egy gyönyörű park mellett álltak meg. A szőke kiszállt, majd kinyitotta neki az ajtót. 
- Sétálni fogunk! - jelentette ki. A lány bólintott, és kiszállt. Kivancsivá tette ez a program, és valahol a lelke mélyén akarta is.  Ahogy haladtak a park belseje felé, egyre szebb és romantikusabb lett a táj. A szőke forró falatokat vett neki, ráterítette a vállára a zakóját és cseppet sem volt undok. A beszéde is nyugodt volt. Mintha a korábbi piszkálódásai soha meg sem történtek volna. Amikor Ayamin kezdett zavart érezni magában, megfogta a lány kezét. 
- Mi? Mi történik? - pislogott nagyokat a lány, amikor a szőke egy padhoz kísérte és leültek. Elengedte a kezét, majd közelebb húzódott hozzá. Mire Ayamin kapcsolt, az ifjú átkarolta a derekát. Volt valami meghitt, romantikus és veszettül vonzó ebben a furcsa helyzetben. Amikor a szőke felé fordult, a lány meg akarta kérdezni, hogy mit akar ezzel az egésszel; de találkozott a tekintetük, és egy hang sem jött ki a torkán. A szőke ekkor közelebb hajolt, és megfogta gyengéden az állát a másik kezével.

Mire a lány feleszmélt, már csak pár centire volt az ajkuk egymástól. De ebben a pozícióban, ebben a meghitt és romantikus helyen és helyzetben dübörgött a szíve a mellkasában, és képtelen lett volna elutasítani ezt az adoniszt, aki az első pillanattól kezdve megőrjítette... A szemei, az aurája, a magabiztossága, az illata fogva tartották, és csak elérte, hogy a lány vágyja azt a csókot. A szőke pedig csiga lassúsággal hajolt közelebb, és közelebb hozzá… egyre csak közelebb, míg be nem hunyta a szemét, hogy teljesen ki élvezhesse a csókot, amelyet a szőke az ajkára lehelt… volna! De az utolsó pillanatban megállt. Amikor a lány kinyitotta a szemét, a férfi gunyoros vigyorát látta meg a jóképű arcán. A szőke valóban elérte a randit, elérte hogy akarja őt és valóban akarta is… Ayamin abban a pillanatban elvesztette a csatát, amint beült az autóba. Aztán pedig elpirult szégyenében, amelyet a szőke egy újabb győzelemnek könyvelt el.
- Megmondtam… - fölényeskedett a férfi. A lány irtó dühös lett.
- Kihasználtál! Ez ez! Tudtam hogy blöffölsz! - hazudott mérgében, de a szőke pontosan tudta ezt.
- Ugyan… Akartad hogy megcsókoljalak… - nevette ki a lányt. Ekkor Ayamin duzzogva felpattant a padról.
- Idióta! - Kiáltotta rá, és mert hirtelen nem tudta mit tegyen, trappolva elindult az autó felé.

A nap további részében megfogadta, hogy soha többet nem szól ehhez a szemét alakhoz…