A Sárkány leánya

9 fejezet

   1 ÉVVEL KÉSŐBB

-Hercegnő! - lépett be az ajtón Marie - Ideje készülni!
-Áh, miért ilyen korán, akarnak vadászni menni? - kérdezte Visenya nyűgösen, miközben kiszállt az ágyból, hogy felöltözön. - Nem akarok menni!, miért kell menjek egyáltalán?!
-Talán mert az öcse nevenapjára tartják - mondta Marie miközben segített neki öltözni
-Úgyse fog emlékezni semmire, akkor meg egyáltalán mi értelme?! - gyorsan felhuzta a nadrágját majd a kabátját és leült az asztalhoz, hogy Marie be tudja kötni a haját.

-És ha, azt mondanám, hogy nem vagyok jól, akkor is muszáj lenne mennem?
-Nem tudom, lehet van esélye, hogy ithol maradjon, de szerintem ne a királynak mondja - mondta miközben az utolsó tincset is befonta - hanam a királynénak mondja, szerintem ő megértőbb lesz, szerintem.
-Lehet, hogy igazad van, máris megyek és beszélek vele - mondta Visenya és felállát a székből majd kísétált a szobából.  
                            ___________

  Visenya bekopogott a királyné hálótermébe.
-Szabad! - szólt ki a királyné, majd Visenya belépett. - Mi történ?
-Felség, nem akarlak megbántani... de nem érzem úgy magam, hogy elmenyek - mondta Visenya aki az ajtóban állt.
-De miért, mi történt? - kérdezte Alicent aki felállt a kanapérol, és közelebb lépett Visena-hoz.
-Nem tudom, valahogy nem érzem helyesnek, hogy elmenyek. És nem is vagyok túl jól.
-Megértelek, - mondta Alicent megfogva Visenya kezét - én örülnék, ha ott lennél, de nem kényszerítelk semmire, ha nem akarsz jönni akkor nem kell gyere.- Visenya ezen eléggé meglepődött
-Szerinted atyám nagyon dühös lesz?
-Ezt nem tudom, csak annyit, hogy Rhaenira- nak kötelező jönnie...
-Míg nekem nem, mert nem én vagyok az örököse - forgatta meg a szemét - de most már hagylak készülni, félszeg - mondta majd kinyitotta az ajtót, hogy vissza menjen a szobájába.
                             ____________

  
-Na, mit mondott? - kérdezte Marie, miután Visenya vissza ment a szobáb
-Azt, hogy nem kell mennem ha nem akarok, és hogy ő nem erőlteti, - sétált a kandalló elé - viszont az már más kérdés, hogy atyám mit fog mondani
-Hát azt csak holnap fogja megtudni, hercegnő.
-Mi? - kérdezte miközben leült a kandalló előtti székre
-Most indultak el, miután kijött a királynétol, utána nem sokkal
-Jó, amúgyse akartam menni, akkor meg miért zavar az, hogy atyám nem is szólt semmit, hogy nem megyek. Te ezt érted?
-Nem hercegnő. Van még amiben segithetek?
-Nyugodtan mehetsz - mondta Visenya és egy könyvet vett a kezébe, majd Marie kimenet

-Na nézzük ki is vagy valójában, Tessarion- gondolta magába Visena

    " 𝑇𝑒𝑠𝑠𝑎𝑟𝑖𝑜𝑛 𝑣𝑜𝑙𝑡 𝑎𝑧 𝑎 𝑠𝑎́𝑟𝑘𝑎́𝑛𝑦 𝑎𝑘𝑖 𝑎 𝑆𝑎́𝑟𝑘𝑎́𝑛𝑦𝑘𝑖𝑟𝑎́𝑙𝑦𝑜̈ 𝑠𝑎́𝑟𝑘𝑎́𝑛𝑦𝑎 𝑣𝑜𝑙𝑡.
      𝐴 𝑆𝑎́𝑟𝑘𝑎́𝑛𝑦𝑘𝑖𝑟𝑎𝑙𝑦𝑛𝑜̈ 𝑓𝑒́𝑙 𝐸𝑠𝑠𝑜𝑠𝑡 𝑚𝑒𝑔ℎ𝑜𝑑𝑖𝑡𝑜𝑡𝑡𝑎, 𝑘𝑜̈𝑟𝑢̈𝑙𝑏𝑢̈𝑙 𝑎 𝐻𝑜́𝑑𝑖𝑡𝑎̀𝑠 𝑢𝑡𝑎́𝑛 𝑡𝑖𝑧𝑒𝑛𝑘𝑒́𝑡 𝑒́𝑣𝑣𝑒𝑙 𝑘𝑒́𝑠𝑜̈𝑏𝑏.
    𝑆𝑜𝑘𝑎𝑛 𝑚𝑒́𝑔 𝑢́𝑔𝑦 𝑖𝑠 𝑛𝑒𝑣𝑒𝑧𝑡𝑒́𝑘 ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑎 '𝐻𝑜𝑑𝑖𝑡𝑜́ 𝑘𝑖𝑟𝑎́𝑙𝑦𝑛𝑜̈', 𝑎𝑘𝑖 𝑐𝑠𝑎𝑘 𝑘𝑒́𝑡 𝑠𝑎́𝑟𝑘𝑎́𝑛𝑦𝑎𝑙 ℎ𝑜𝑑𝑖𝑡𝑜𝑡𝑡𝑎 𝑚𝑒𝑔 𝐸𝑠𝑠𝑜𝑠𝑡, 𝑛𝑒𝑚 𝑚𝑖𝑛𝑡 𝐴𝑒𝑔𝑜𝑛 𝑎𝑘𝑖 ℎ𝑎́𝑟𝑜𝑚 𝑠𝑎́𝑟𝑘𝑎́𝑛𝑦𝑎𝑙 𝑒́𝑠 𝑒𝑔𝑦  ℎ𝑎𝑑𝑠𝑒𝑟𝑒𝑔𝑒𝑙 ℎ𝑜𝑑𝑖𝑡𝑜𝑡𝑡𝑎 𝑚𝑒𝑔 𝑊𝑒𝑠𝑡𝑒𝑟𝑜𝑠𝑡.
    𝐴 𝑘𝑖𝑟𝑎́𝑙𝑦𝑛𝑜̈ 𝑒𝑙𝑜̈𝑠𝑠𝑧𝑜̈𝑙 𝐵𝑟𝑎𝑎𝑣𝑜𝑠𝑎𝑙 𝑘𝑒𝑧𝑑𝑡𝑒, 𝑜𝑡𝑡 𝑛𝑎𝑔𝑦 𝑠𝑖𝑘𝑒𝑟𝑒𝑘𝑒𝑡 𝑎𝑟𝑎𝑡𝑜𝑡𝑡, 𝑢𝑡𝑎́𝑛𝑎 𝑑𝑒́𝑙𝑟𝑒 𝑘𝑒𝑧𝑑𝑡𝑒 𝑚𝑒𝑔 𝑎 ℎ𝑜𝑑𝑖𝑡𝑎́𝑠𝑎́𝑡 - 𝑜𝑡𝑡 𝑖𝑠 𝑛𝑎𝑔𝑦 𝑠𝑖𝑙𝑒𝑟𝑒𝑘𝑘𝑒𝑙.
    𝑀𝑎𝑗𝑑 20 𝑒́𝑣𝑒𝑛 𝑎́𝑡 𝑢𝑟𝑎𝑙𝑡𝑎 𝑓𝑒́𝑙 𝐸𝑠𝑠𝑜𝑠𝑡, ℎ𝑎𝑙𝑎𝑙𝑎 𝑢𝑡𝑎𝑛 𝑒𝑧 𝑚𝑖𝑛𝑑 𝑠𝑒𝑚𝑚𝑖𝑠𝑒 𝑣𝑎𝑙𝑡. 𝐸𝑔𝑦𝑒𝑑𝑢̈𝑙 𝐵𝑟𝑎𝑎𝑣𝑜𝑠 𝑚𝑎𝑟𝑎𝑑𝑡 '𝑘𝑖𝑟𝑎́𝑠𝑎́𝑔𝑟𝑎 ℎ𝑎𝑠𝑜𝑛𝑙𝑎𝑡𝑜𝑠 𝑝𝑜𝑙𝑖𝑧𝑖𝑘𝑎́𝑣𝑎𝑙', 𝑎 𝑚𝑎𝑖 𝑛𝑎𝑝𝑖𝑔.
    𝐴 𝑘𝑖𝑟𝑎̀𝑙𝑦𝑛𝑜̈ ℎ𝑎𝑙𝑎́𝑙𝑎 𝑢𝑡𝑎́𝑛 𝑎 𝑘𝑒́𝑡 𝑠𝑎́𝑟𝑘𝑎́𝑦- 𝑎́𝑙𝑙𝑖𝑡𝑜𝑙𝑎𝑔 𝑆𝑎́𝑟𝑘𝑎́𝑛𝑦𝑘𝑜̈𝑟𝑒 𝑚𝑒𝑛𝑡 - 𝑑𝑒 𝑎𝑧𝑜𝑡𝑎 𝑠𝑒𝑛𝑖𝑘 𝑛𝑒𝑚 𝑙𝑎́𝑡𝑡𝑎 𝑣𝑎𝑔𝑦 ℎ𝑎𝑙𝑙𝑜𝑡𝑎 𝑎 𝑘𝑒̀𝑡 𝑠𝑎́𝑟𝑘𝑎̀𝑛𝑦𝑟𝑜𝑙.
     𝑆𝑜𝑘𝑎𝑛 𝑎𝑧𝑡 𝑎́𝑙𝑙𝑖𝑡𝑜𝑡𝑡𝑎𝑘, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑎 𝑆𝑎́𝑟𝑘𝑎́𝑛𝑦𝑘𝑖𝑟𝑎́𝑙𝑦𝑛𝑜̈ 𝑎𝑧 𝑅ℎ𝑎𝑒𝑛𝑦𝑠 𝑇𝑎𝑟𝑔𝑎𝑟𝑦𝑒𝑛 𝑣𝑜𝑙𝑡, 𝐻𝑜𝑑𝑖𝑡𝑜 𝐴𝑒𝑔𝑜𝑛 𝑓𝑒𝑙𝑒𝑠𝑒́𝑔, 𝑎́𝑚 𝑎𝑧 𝑙𝑒ℎ𝑒𝑡𝑒𝑡𝑙𝑒𝑛 𝑚𝑒𝑟𝑡 𝑅ℎ𝑎𝑒𝑛𝑦𝑠 𝑎 𝐷𝑜𝑟𝑛𝑒 𝑒𝑙𝑙𝑒𝑛𝑖 𝑐𝑠𝑎𝑡𝑎𝑏𝑎𝑛 𝑒̀𝑙𝑒𝑡𝑒𝑡 𝑣𝑒𝑠𝑧𝑒𝑡𝑒𝑡𝑒 𝑠𝑎́𝑟𝑘𝑎́𝑛𝑦𝑎́𝑣𝑎𝑙 𝑒𝑔𝑔𝑦𝑢̈𝑡.
    𝐸𝑧 𝑎 𝑓𝑒𝑙𝑡𝑒𝑣𝑒́𝑠𝑡 𝑠𝑜𝑠𝑒 𝑡𝑢𝑑𝑡𝑎́𝑘 𝑏𝑒𝑏𝑖𝑧𝑜𝑛𝑦𝑖𝑡𝑎𝑛𝑖, 𝑎ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑎𝑧𝑡 𝑠𝑒 ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑘𝑖 𝑖𝑠 𝑣𝑜𝑙𝑡 𝑣𝑎𝑙𝑜𝑗𝑎́𝑏𝑎𝑛 𝑎 𝑆𝑎́𝑟𝑘𝑎́𝑛𝑦𝑘𝑖𝑟𝑎́𝑙𝑦𝑛𝑜̈, 𝑒𝑧 𝑎 𝑚𝑎𝑖 𝑛𝑎𝑝𝑖𝑔 𝑘𝑒́𝑟𝑑𝑒́𝑠.
     𝑆𝑜𝑘𝑎𝑛 𝑎𝑧𝑡 𝑖𝑠 𝑓𝑒𝑙𝑡𝑒́𝑡𝑒𝑙𝑒𝑧𝑖𝑘, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑒𝑔𝑦 𝑇𝑎𝑟𝑔𝑎𝑟𝑦𝑒𝑛 𝑓𝑎𝑡𝑦𝑢́ 𝑣𝑜𝑙𝑡, 𝑒́𝑠 𝑚𝑒𝑔 𝑚𝑒𝑔𝑎𝑛𝑛𝑦𝑖 𝑓𝑒𝑙𝑡𝑒́𝑡𝑒𝑙𝑒𝑧𝑒́𝑠."
    

-Ez nem lehet igaz - gondolta magába- hisz holtan, csak nem tud hódítani - mondta gúnyosan - és a sárkánya is meghalt Dorne-ban, vele együtt. És két sárkánya volt, Tessarion és még egy, de vajon melyik? - gondolkozott a tüzet bámulva, és ekkor eszébe jutott az a vad sárkány aki megpróbálta felfalni.
    És eszébe jutott, hogy Tessariont nem támadta meg, mintha ismerték volna régről egymást, és őt is csak tesztelt.
    És akkor eszébe jutott, hogy ki is volt az a sárkány, egyszer hallotta a sárkányöröktek beszélni a vad sárkányokről Sárkányokőn, ez nem volt más mint A Kannibál.
 
   Visenya vissza akart menni Sárkányokrőre, miután rájött, de nem tudott, mert két nap múlva indulnak a körútra.
     Észre se vette, hogy már a nap lement, úgy döntött vacsora után vesz egy forró fürdőt, és megpróbál lenygodni.

    
     Miután megvacsorázott és a fürdőtt elkészítették, nem akart semmi mást csinálni.
     Csak ült a kádban, a szobában nagy csend volt, a kandallóban égő fa ropogósán kívül, nem hallott semmit csak a gondolatait.
    Azon gondolkozott, hogy ebben a fél évben mit fog csinálni - attól létszámitva, hogy a kérőket fogja hallgatni, és azt kívánni, hogy az a sárkány bár felfalta volna -, mihez fog kezdeni, most hogy megtudta ki is Tessarion- legalábbis a legendák alapján - ez a gondolat nem hagyta nyugodni.

    Mikor már úgy érezte, eleget gondolkodott, megtörölközőtt és úgy döntött megpróbál aludni.

   Másnap arra ébredt, hogy akik elmentek a vadászatra, visszatértek.
   Felöltözött, de a szobájából nem ment ki, úgy döntött itt várja meg az a két napot az utazási.

                            ______________

   A két nap hamar eltelt. Visenya és Rhaemyra a kocsiban ültek néma csendben.

-𝑀𝑖𝑙𝑦𝑒𝑛 𝑣𝑜𝑙𝑡 𝑎 𝑣𝑎𝑑𝑎́𝑠𝑧𝑎𝑡?- törte meg a csendet Visenya valyrul, hogy a szolgálok akik velük utaznak ne értsék
-𝐸𝑔𝑒́𝑠𝑧 𝑗𝑜́ 𝑣𝑜𝑙𝑡, 𝑒́𝑠 𝑛𝑒𝑘𝑒𝑑 𝑚𝑖𝑙𝑦𝑒𝑛 𝑣𝑜𝑙𝑡 𝑎 𝑣𝑎́𝑟𝑏𝑎𝑛 𝑚𝑎𝑟𝑎𝑑𝑛𝑖?, 𝑚𝑒𝑔𝑙𝑒𝑝, ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑎𝑡𝑦𝑎́𝑛𝑘 𝑒𝑛𝑔𝑒𝑑𝑡𝑒 -mondta közömbösen, az utolsó szavakat csak halkan motyogta, hogy Visenya ne halja
-𝐸𝑛𝑔𝑒𝑚 𝑖𝑠 𝑚𝑒𝑔𝑙𝑒𝑝𝑒𝑡𝑡, 𝑑𝑒 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑖𝑛𝑡𝑒𝑚 𝑒́𝑛 𝑎𝑧𝑒́𝑟𝑡 𝑚𝑎𝑟𝑎𝑑ℎ𝑎𝑡𝑡𝑎𝑚,... 𝑚𝑒𝑟𝑡 𝑛𝑒𝑚 𝑣𝑎𝑔𝑦𝑜𝑘 𝑜𝑙𝑦𝑎𝑛 𝑓𝑜𝑛𝑡𝑜𝑠 𝑛𝑒𝑘𝑖 𝑚𝑖𝑛𝑡 𝑡𝑒 - mondta ingerülten és halkan, majd kinézetét az ablakon.
-𝐸𝑧 𝑛𝑒𝑚 𝑖𝑔𝑎𝑧, 𝑡𝑒 𝑖𝑠 𝑣𝑎𝑔𝑦 𝑜𝑙𝑦𝑎𝑛 𝑓𝑜𝑛𝑡𝑜𝑠 𝑛𝑒𝑘𝑖,𝑚𝑖𝑛𝑡 𝑒́𝑛, 𝑐𝑠𝑎𝑘 𝑛𝑒𝑚 𝑚𝑢𝑡𝑎𝑡𝑗𝑎 𝑘𝑖 𝑒𝑙𝑙𝑒́𝑔𝑒́, 𝑒́𝑟𝑡𝑒𝑑? - mondta pár perc után, majd mikor Visenya vissza nézett rá, Rhaenyra rámosolygott.
  
    Útjukat csendben töltötték, bár Visenya nagyon feszült volt, és nem az út miatt, valami más miatt.
     Miután megérkeztek a kikötőhőz és kiszálltak a kocsiból, Visenya vissza húzta testvérét a kocsiba, majd bezártak az ajtót.

-Mi a baj? - kérdezte Rhaenyra értetlenül.
-Nem mehetek veled.
-Mi? Miért?
-El kell mondtam valami fontosat. - mondta miközben leültek.
-Jó, halgatlak, de kezdesz megijeszteni.
-Tegnap volt egy álmom...
-Jó és nekem is volt - szakította félbe
-Elmondhatnám?
-Bicsi - mondta halkan Rhaenyra
-Tegnap volt egy álmom. Azt álmodtam... Tulajdonképpen nem is nagyon értettem, de mindegy, szóval az álmomban az volt, hogy Braavosba mentem, és egy égő ház volt mögöttem és előttem több száz vagy ezer ember letérdelt. Tudom nincs sok értélm, de kérlek értsd meg, nekem nem az a sorsom, hogy férjét keressek a Birodalomban.
-Akkor mi?
-Nem tudom, de ezért megyek Braavosba, hogy megtudjam.
-És atyánk tudja?
-Nem de úgyis megfogja de nem érdekel.
-Jó, mértem, de ugye nem egyedül mész?
-Nem, ne aggódj nem vagyok ostoba, velem jön tíz katona, és Marie a szolgálóm, ne aggódj fél év múlva látjuk egymást, vagy lehet hamarabb. - viccelődött Visenya
-Rendbe. - mondta Rhaenyra majd kiszálltak a kocsiból.
       Megölelték egymást majd Rhaenyra felszált a hajóra. Visenya meg felszált a hajóra ami elviszi Braavosba.
 
   Visenya még mindég feszült volt, de mosmár mideges is, nem tudta miért.