✅I'm a fool for you. [ChangLix ff]✅

27.

Este nyolc is elmúlt már, mire Felix és Changbin elkészültek mindennel. Natalie és Bangchan ott maradtak és segítettek kitakarítani, majd megnéztek egy filmet együtt. Bár Bin pihenni szeretett volna, de a kis szeplős közös főzést tervezett az estére. Hiába előző nap volt Felix születésnapja, az idősebb fiú elhatározta, hogy az egész hétvégén párja kedvében fog járni és csak azt fogják csinálni, amihez Lixienek kedve lesz.

Mindenféle különlegesen pácolt sült húsokat készítettek, jó sok rizzsel és zöldséggel, amit aztán az ágyban elterülve tömtek magukba. Sorozatokat néztek, beszélgettek, sokat nevettek és mindketten úgy érezték, hogy soha nem voltak még ennyire boldogok.

-Köszönöm szépen ezt a csodálatos születés napot hyung! - mosolyodott el Felix, majd adott az idősebb ajkaira egy apró csókot.
-Örülök, hogy jól érezted magad - vigyorgott Changbin, majd lágyan végig simított kedvese arcán, miközben csillogó szemekkel vizslatta a fiút. - Szeretlek baba.
-Én is téged Binnie - válaszolta az ausztrál. Óvatosan felült és elkezdte a tálcára rakni a kiürült tálakat, amikből ettek, de mikor elindult volna kifelé Bin hirtelen elvette tőle a sok mosatlant.

-Te csak pihenj, ezt majd én intézem - suttogta lágy hangon az alacsonyabb és homlokon puszilta a kis szeplőst.
-Köszönöm - mondta hálásan Lixie, majd nagyot nyújtózott. - Szerintem elszaladok zuhanyozni, amíg te mosogatsz - közölte a terveit és miután piciny tenyere hatalmasat csattant Changbin fenekén, gyorsan és hangosan kacagva beszaladt a fürdőszobába a mérgelődő hyungja elől.
-ÚGYIS KIJÖSSZ ONNAN IDŐVEL YONGBOKIE - kiáltott utána az idősebb, majd nevetve megcsóválta a fejét és a tálcával óvatosan egyensúlyozva a konyhába ment.

Alsó ajkát idegesen rágcsálta, miközben magában újra és újra átgondolta a tervét. Biztosan jó ötlet megmutatni Felixnek a róla írt dalt...? Annyira elmerült a gondolataiban, hogy észre sem vette, hogy az ausztrál fiú már percek óta az ajtófélfának támaszkodva figyelte őt.
-Olyan jó, hogy vagy nekem Binnie - sóhajtott elégedetten Lixie, miközben vékonyka karjait hyungja dereka köré fonta.

Szeplős kis pofiját Changbin hajába fúrta és gyengéden ölelte magához szerelmét. Mindkettejük arcán földöntúli mosoly terült el és a másik közelségének hála a pulzusuk az egekbe ugrott. Annyira szerették egymást, hogy azt szavakkal ki sem tudták volna fejezni.

Ezért Felix tettekkel, Changbin pedig egy dallal próbálta meg elmondani, hogy mit jelent számára a másik...

-Yongbokie - fordult párja felé az alacsonyabb és kezeivel rögtön az ausztrál fiú derekába markolt. - Szeretnék mutatni neked valamit - mondta csendesen, izgatottságtól kipirult orcákkal. Felix oldalra döntött fejjel vizslatta hyungja arcát és próbálta kitalálni, hogy mire gondolt a másik? A buksija kissé buja dolgokkal lettek tele, aminek hála fülig vörösödött és az alsó ajkát vágyakozva beharapta. - Ejnyeee. Mi jutott eszedbe? - vigyorgott Changbin és orrát Lixiének nyomta.
-Se-semmi - sütötte le a szemeit, mire Bin finoman az álla alá nyúlt, feljebb emelte Felix fejét és szenvedélyesen birtokba vette az ajkait.

-Na, gyere te kis huncut csibike - suttogta az idősebb és összekulcsolta az ujjaikat, majd húzni kezdte a kis szeplőst a hálószoba felé. Felix boldogan nevetve hagyta, hogy Changbin vezesse és torkában dobogó szívvel, izgatottan várta a meglepetést.

Bin óvatosan leültette a fiút az ágy szélére és a lelkére kötötte, hogy csukja be a szemeit. Mikor Lixie eleget tett a kérésének, gyorsan a táskájához ment és előszedte belőle a fejhallgatóját. A telefonján kikereste a zenét, Felix buksijára tette a fülest, majd torkában hevesen dobogó szívvel elindította a dalt. Az ausztrál arcán rögtön ezer wattos mosoly terült el, ahogy meghallotta Changbin hangját és szemeit erősen behunyva csak a zenére koncentrált.

Szerelme orgánuma úgy ölelte körbe a szívét, mint egy pihe puha takaró. Biztonságba és szeretve érezte magát tőle. Úgy gondolta, hogy semmi rossz nem történhet vele, amíg Changbin az élete része...

És a legszebb az volt az egészben, hogy az idősebb is így érzett Felix iránt.

Felix úgy gondolta, hogy a dal túl hamar ért véget. Igazság szerint órákig képes lett volna megállás nélkül szerelme hangját hallgatni, annyira imádta... Nem tudta volna megmondani, hogy mikor kezdett el sírni, de szemeiből akaratlanul hullani kezdtek a boldogság és a meghatottság sós cseppjei.

Changbin aggódva figyelte a kis szeplős reakcióját és esetlenül letörölte a fiú könnyeit. Azonban mikor Lixie ráemelte csillogó íriszeit, az idősebb azonnal megnyugodott.
-Nem mindig vagyok jó az érzelmeim kifejezésében - mondta csendesen. - De talán, most már tudod, hogy mit érzek irántad. - Óvatosan Felix térdeire támaszkodott, majd lassan lehajolt, hogy birtokba vegye a kisebb mézédes párnácskáit.

Életében először Felix nem tudta, hogy mit mondjon. A köszönöm, a szeretlek, a nagyon tetszik, mind olyan kifejezések voltak, amik a legkevésbé sem fejezték volna ki az érzéseit. Changbin teljesen az ujjai köré csavarta a fiatalabbat, aki bármit megtett volna hyungjáért. Annyira szerette a fiút, mint még soha senkit... De a feleslegesnek gondolt szócséplés helyett inkább tettekkel mutatta ki, amit elszeretett volna mondani. Erősen megragadta Changbin pólójának a szélét és úgy rántotta le magához egy mámorító csókra. Ajkaival szinte felfalta az idősebb száját, miközben pici kezeivel mindenhol érintette a másikat, ahol csak tudta.

-Te vagy a legjobb dolog az életemben hyung! - lihegte Felix, majd még szenvedélyesebben tapadt Binnie ajkaira, aki képtelen volt visszafogni a vigyorgást.
-Te vagy számomra a legértékesebb Yongbokie - suttogta bele a csókba, miközben egyik tenyerével végig simított a kis szeplős puha arcán.