❄ 7. - A srác, akit szeretek ❄

632 35 10
                                    

𝙇𝙄𝙇𝙄𝘼𝙉𝘼

- Lassan mennem kell - szóltam bele a telefonba, mert hallottam, hogy anyu lentről kiabál.

- Lassan nekem is - válaszolt Lando. - Bár anyáék mindent megcsinálnak, azért valamit nekem is kéne csinálni, hisz én vagyok a házigazda. Mondjuk semmi kedvem nincs hozzá.

Felkuncogtam Lando mondatán, majd válaszoltam anyának, hogy pár perc és megyek segíteni.

- Ma este hogy érsz rá? - kérdezte hirtelen a fiú, amikor épp búcsúzkodtam tőle.

- Fél nyolctól vacsoráznunk, az kábé egy óra, aztán ajándékozunk, szóval olyan fél tízkor fejezzük be. Utána csak beszélgetünk meg Reszkessetek betörők! -et nézünk - soroltam neki a karácsony esti rutint. - Miért?

- Arra gondoltam, hogy este találkozhatnának - mondta, én pedig úgy meglepődtem, hogy válaszolni sem tudtam, közben pedig azt hittem, hogy szétrobbanok a boldogságtól. Lando viszont félre értelmezte a hallgatásomat. - Sajnálom, hülye ötlet volt. Gondolom, hogy az egész estét a családoddal akarod tölteni.

- Nem, dehogy - szóltam sietve. - Szeretnék veled este találkozni.

- Tényleg?

- Tényleg - mosolyogtam, de ő ezt nem láthatta. - Fél tíz megfelel?

- Fél tízkor várlak a házatok előtt - mondta és úgy hallottam a hangján, mintha mosolyogna.

- Rendben, szia Lando.

- Szia - köszönt ő is, majd kinyomta a hívást.

Boldogan vigyorogva néztem a telefonom, majd amikor anya újra szólt, ledobtam az ágyra és elindultam lefelé a lépcsőn.

- Itt vagyok - léptem be a konyhába és már szedtem is elő a mézeskalács hozzávalóit. A mézeskalács sütés évek óta az én feladatom.

- Hol voltál? - érdeklődött anya mosolyogva.

- Landoval beszéltem - mondtam és éreztem, hogy a fejem vörös árnyalatot vesz, ezért behajoltam a hűtőbe, és megpróbáltam elterelni a témát. - Hol van a tej?

- Az orrod előtt - válaszoltam anya széles mosollyal, mire én egy "Ja, tényleg" mondat kiséretében újra az asztalhoz sétáltam, a tejjel a kezemben. - Ilyen ez a szerelem - tette még hozzá anyu.

Én erre már nem válaszoltam, csak nekiálltam összekeverni a hozzávalókat.

- Anyu - kezdtem óvatosan. - Ma fél tíz körül elmennék egy kicsit.

- Tessék?! - nézett rám felháborodva. - Hova?

- Landoval sétálni.

- Kislányom, karácsony van - mondta anya kissé dühösen. Nem tetszett neki az ötlet. - A szeretet ünnepe, ilyenkor együtt van a család.

- Csak egy fél óra lenne, aztán jövök haza - érveltem.

- Mi a probléma? - lépett be apa a konyhába, mert valószínűleg hallotta a nappaliba anya felháborodását.

- Lily el akar menni este itthonról - panaszolta neki anyu.

- Csak egy fél órára, fél tíztől. Landoval találkozok, aztán jövök haza.

- Miért ne mehetne? - nézett apa a feleségére kérdőn. - Végülis felnőtt nő, és a karácsony a szeretet ünnepe, a szeretteinkkel töltjük.

- Épp ezaz, hogy együtt a család, ő meg elmegy - mondta anya továbbra is felháborodva.

Christmas with you (L. N.) ✔Where stories live. Discover now