Sokkal Több, Mint Testőr... Vkook (BEFEJEZETT)

2.

Kilenc óra tájt kiabálást hallottam a szobályából majd valami nyögést. Bekopogtam, de nem érkezett válasz.

-Bemehetek?-kiabáltam. Továbbra sem érkezett válasz.

-Én most bemegyek.-adtam tudtára az érkezésem.

A szobában nem találtam senkit, az ablak is zárva volt. Az ajtó nyikorgással csukódott, ott állt az ajtó elött. Ő csukta be, sőt kulcsra is zárta. 

-Jó reggelt Jungkookie.-mosolygott rám.

-Uram jól van? Kiabálást hallottam.-mentem közelebb hozzá, de nem úgy tűnt mint aki megsérült. Egy alsónadrág volt rajta és a tegnapi fehér ingje.

-Hát most már hogy látlak sokkal jobban.-szélesedett ki mosolya.

-Ennek örülök, most viszont, fel kellene, hogy öltözzön, lent már elkészült a reggeli. Én engedelmével most távozom.-nyújtottam ki kezemet, a kulcsért.

A kulcsot nem adta oda, közelebb jött hozzám, kezemre fogott, és megcsókolt. Kezemet farkához vezette, hogy érezzem mennyire áll neki, mikor elém állt már akkor láttam.

-Ahh. Jungkook gyere dugj meg.-vált el tőlem és nyakamat kezdte csókolgatni. Eltoltam magamtól és felpofoztam.

-Hagyja ezt abba, öltözzön fel, aztán kint találkozunk.-rántottam ki ingzsebéből a kulcsot.

-Nagyon bunkó vagy.-emelte fel hangját. Ránéztem, kinyitottam az ajtót, és kimentem. Ez a fiú hihetetlenül szemtelen. Nem tudom mit kezdjek vele, kivánatos teste van, és tetszik, hogy ennyire látványosan oda van értem, de nekem nem egy ribanc kell akit bárki megkaphat. Neki bárki jó lenne, a jelek szerint, én viszont nem egy kisfiúnál fogok leállni, túl éretlen hozzám. Hozzám sem szólt, se a reggelinél, se míg szobályába értünk, be is csapta elöttem az ajtót. Nemsokára a magán tanára is megérkezett, igazán kedves nőnek bizonyult. Mosolygós és életvidám. A fél napot együtt töltötték, elég nagy csönd volt a szobában, szerintem még szünetet sem tartottak. Először a nő távozott, majd Taehyung jött ki a szobából.

-Hova megy?-érdeklődtem.

-Úgy is mindenhova követsz, akkor meg nem mindegy?-flegmázott. Ez kezd nekem nagyon nem tetszeni, nem hittem volna, hogy ennyire rosszul viseli az elutasítást. Végül rájöttem, hogy sétálni indultunk. A séta a birtokon kívülre esett, az erdőbe. Csodálatos ez az erdő, minden olyan nyugodt, és békés, a napot szinte teljesen eltakarják a fák.

-Mesélj magadról Jungkook. Hogy kötöttél ki nálam. Mivel foglalkoztál eddig.-törte meg a csendet.

-Miután végeztem a tanulmányaimmal katonának álltam, sokáig szolgáltam ott, nagyon élveztem. A leszerelésemet követően elvégeztem a biztonsági és vagyonőri szakmát. Rendőrségen is dolgoztam, nem sokáig, de dolgoztam, néha vállaltam vagyonőri vagy biztonsági munkákat, házaknál, vagy cégeknél. Most viszont itt kötöttem ki, egy ismerősőm találta ezt a munkát, és értesített róla, a fizetés tetszett így elvállaltam.

-Huh. Akkor ezért vagy ilyen izmos.-mosolyodott el. Erre nem tudtam mit válaszolhatnék, így inkább hallgattam.

-És eddig milyennek találod a munkát? Vagy inkább engem?-állt meg és felém fordult, így én is megálltam.

-Nem volt még ilyen nehéz munkám.-vallottam színt.

-Ezt hogy érted? Ennyire kiállhatatlan vagyok?-nevetett.

-Nem mondanám. Nem ismerjük még egymást.

-Akkor hogy érted?-döntötte oldalra fejét.

-Nos nem igen dolgoztam még fiatallal.-egyszerűsítettem le neki.