Part 8

1.5K 78 8
                                    

Mikor vissza fordultam Noah gyilkos tekintetével tálaltam szemben magam. Pár percig nézhettük egymást, de a szemezésünket végül én törtem meg.

-Naaaa, voltál nekem a büfébe?- kérdezte csillogó szemekkel Matt
-Jah, igen!- át nyújtottam neki a chipset és a colát is.
-Wowww! Te tényleg tudod mi kell nekem!- ki kapott szerelmem kezei közül, és felemelve meg pörgetett. Én és a többiek pedig hangos kacajba kezdtünk.
- Jó mostmár tényleg le tehetnél, te őrült!- Matt le tett a földre, és újra Ash karjai közt lehettem. Fejemet neki döntöttem mellkasának és csak élveztem a pillanatot.

A többi óra viszonylag hamar eltelt. Már itthon ülök és a házimat csinálom, mikor megcsörren a telefonom. Olívia volt az. Hezitálás nélkül felvettem, és egyből fel is köszöntöttem nevelőanyámat.

-Isten éltessen Olívia!- köszöntöttem
-Köszönöm szépen drágám!
- Na és hogy vagy?- kérdeztem
-Én jól vagyok! És te?
- Én is! Nagyon is jól vagyok!- tényleg nagyon boldog voltam az elmúlt napokba!
-Ennek kifejezetten örülök! Na de azért is hívtalak, hogy ha van kedved át jöhetnél hozzánk vacsorára, meg ünnepelni a vénségemet!- kuncogott fel
- Ugyan már, butaságokat beszélsz! Egy gyönyörű fiatal nő vagy! És persze hogy el megyek ki nem hagynám!
-Rendben! Akkor öt órakor találkozunk! Puszi!
-Oké! Szia!- majd azzal bontottam a vonalat

Tehát van 4 órám a vacsoráig! Befejeztem a lecke írást, át néztem a holnapi tanulnivalókat, és elpakoltam az íróasztalomról. Össze pakoltam a ház minden egyes helyiségében, mert tudtam csak este jövök haza, és akkor már nem lenne energiám még a rendrakással is bajlódni. Mikor már rend volt mindenhol rá pillantottam a konyhába lévő fali órára. Szuper maradt  még két órám. Fel siettem a szobámba, és egyből a sminkjeikért nyúltam. Ezelőtt egyáltalán nem használtam de Jenna azt mondta hogy jól áll nekem, amibe igazat is adtam neki. Egy enyhén füstös sminket varázsoltam magamra ami bevallom nagyon meg tetszett. Ruhának egy bordó felsőt választottam, ami illet vörös hajamhoz. Nadrágnak pedig egy egyszerű fekete farmert. Apropó a hajam. Egy kicsit izgultam hogy mi lesz a reakciójuk rá. De még ha nem is fog nekik tetszeni akkor sem változtatnék rajta. Nekem így tetszik! Felvettem még a szokásos bokacsizmámat és a fekete bőrkabátomat. Be zártam az ajtót és a garázshoz siettem. Be indítottam második szerelmemet és a virágbolt felé vitt az utam. Ott meg vettem Olívia kedvenc virágát az orchideát, és mellé még egy doboz bonbont is. Ez a kis kitérő után pedig jöhetett Hemmingsék otthona. Negyed óra múlva már ott álltam az ajtó előtt, mostohaanyám ajándékaival a kezemben. Kopogtattam a nagy fekete ajtón, de nem épp azzal az emberrel tálaltam magam szemben akit vártam. Pontosítok annak az illetőnek a fia állt előttem.

-Helló!- köszöntem mostoha bátyámnak a kelleténél egy kicsit flegmábban
-Már vártalak!- arcomat fürkészte, viszont nekem semmi kedvem nem volt vele csevegni
-Nem hozzád jöttem!- azzal pedig mint egy felbőszült bika, áttörtem a fiún, és Olíviát keresve elindultam a konyha felé. Jól gondoltam. Olívia épp az asztalt térítette, mikor észre vett.  Egy kicsit meglepődött gondolom a hajam miatt.

-Boldog születésnapot Olívia!- nyújtottam át a neki szánt ajándékokat, és szoros ölelésbe vontam, amit rögvest viszonzott is.
-Ohh, köszönöm szépen! Ez a kedvenc virágom!- mosolyodott el a virágot nézve
-Azta! Ez aztán új külső!- mért végig csillogó szemekkel
-Hát igen! Újjítani szerettem volna!- húztam ki magam magabiztosan
-És nagyon jól tetted! Gyönyörű vagy!
-Köszönöm!- pirultam el

Asztalhoz ültünk és elkezdtük a vacsorát. Olívia és Erik az asztal bal oldalán foglaltak helyet, én és Noah pedig velük szembe. Mondanom se kell nem repdestem az örömtől hogy Noah mellett kellet ülnöm, de bele törődtem.

A fogadott húg Où les histoires vivent. Découvrez maintenant