༻⁕*⚝5.rész⚝*⁕༺

297 38 5
                                    

[Y/N] a saját marui-juk felé kezdett futni, hiába szóltak utána a többiek, nem igen érdekelte. Neki a lényeges most az volt, hogy beülhessen a szőnyegre és álomba sírhassa magát, hisz amúgy is mindjárt összeesik.

A könnyei patakokban folytak le az arcán. Meg sem próbálta letörölni alkarjával, mint ahogy általában szokta.

Szipogott és szédülni is elkezdett. Forgott vele a világ, így mikor végül elért úticéljához, csak térdre esett és arcát tenyereibe temetve tovább zokogott.

Lo'ak -úgy ahogy a többiek sem- nem tudta mi történt és mégis mi rosszat mondott, így a lány után akart szaladni, de Tsireya elkapta a csuklóját és inkább egy másik programot ajánlott neki.

Mélyvizi felfedező utat.

Mondani akarta, hogy már [Y/N]-el is voltak párszor, de mindhiába, mert a lány már elkezdte rángatni magával.

Neteyam és Aonung felhúzott szemöldökkel vizslatták az eseményeket, míg Rotxo csak vállat vonogatva eloldalgott onnan, hisz nem volt kíváncsi a történésekre.

Aonung-nak egyáltalán nem tetszett a látvány. Rendben van, hogy miután a fiúval kibékültek, mert magára vállalta a zátonyos dolgot haverok lettek, na de ahhoz már neki is volt pár szava, hogy a húgát nézte ki magának.

Mégsem szólt semmit, csak ítélkezve követte őket szemeivel.

Neteyam, a másik báty, viszont nem tudta mire vélni ezt az egészet, hisz eddig úgy gondolta bizton állíthatja, a kisöccse [Y/N]-el szimpatizál és a jövőben biztos lesz belőlük valami, de most, hogy egy másik lány ráncigálja és még csak nem is ellenkezik, azután, hogy [Y/N] sírva szaladt el innen... Nem is tudta mit gondoljon.

Eleinte neki is tetszett a lány kinézete- ugyanmár, még most is-, de félreállt, hisz tudta, hogy Lo'ak rendesen beléesett, így nem is akart zavarni. Azonban most. Most, hogy a kisebbiket más viszi magával, [Y/N], pedig egyedül itatja az egereket valahol, egyből a megkeresésére indult.

Lo'ak és Tsireya észre sem vette az elfutó Neteyam-ot, hisz egymással voltak elfoglalva, de Aonung kérdőn fordult utána.

Aztán nem sokra rá összeállt neki a kép.

A síró lányt ment el megkeresni.

A fiú hamar rá is bukkant, majd meglátva őt a földön térdelve, leguggolt hozzá és karjaiba vonta, miközben a fejét simogatva csitítgatni kezdte.

A hosszabb hajú felkapta a fejét és meglepődve pillantott a másikra. Nem tudta mire vélje a fiú viselkedését és ezt Neteyam is észrevette, így csak halványan elmosolyodott viszonozva a lány tekintetét.

꧁A zátonyon túl꧂ [Lo'ak x Reader]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora