꧁A zátonyon túl꧂ [Lo'ak x Reader]

༻⁕*⚝6.rész⚝*⁕༺

Valamiért [Y/N] biztonságot érzett a fiú karjaiban, így nem lökte el magától, hisz félt attól, így elmúlna az a nyugodt érzés, ami átvette a hatalmát felette.

Neteyam-nak azonban...

Neteyam-nak görcsbe rándult a gyomra és izgatottságot érzett. Nem volt még ilyen közel soha sem egy lányhoz, most pedig a kezei között tart egy gyönyörű, fiatal nőt. Egyszerűen nem tudta hova tenni ezt a meleg és bizsergető érzést, ami hirtelen rátört.

Annyira a különös és szokatlan érzelmeivel volt elfoglalva, hogy észre sem vette [Y/N] elaludt, fejét a fiú vállára hajtva.

Egy szót sem váltottak egymással azelőtt sem, mégsem a kínos csend uralkodott közöttük.

Az idősebb egy ideig figyelte az alvó lányt, azonban pár óra elteltével muszáj volt ott hagynia, ami igencsak nehezére esett.

Óvatosan letette fejét, majd ahogy térdei ropogva kiegyenesedtek teljesen két lábra állt, hisz félt mit fog reagálni a lány, ha ölelésében ébred majd fel.

Soha sem voltak rosszban, de nem olyan kapcsolat volt a két fél közt, ami ezt megengedettnek nyilvánította volna ki.

Ebédelni indult, ahol [Y/N] szüleivel is találkozott, így mosolyogva üdvözölte őket, majd beszámolt arról, hogy a lány egész éjszaka ismét csak csavargott, így most alszik.

Már meg sem lepődtek rajta a felmenői, hanem csak elvigyorodva legyintettek egyet, majd enni kezdtek.

Visszatérve az étkezésből, Neteyam lerakta a lány mellé az adagját, majd véglegesen is ott hagyta, had pihenjen.

Tsireya és Lo'ak remekül szórakoztak, hiába nem akart menni először a fiú. Rengeteg dolgot mutatott meg neki a klán vezetőjének lánya, így mikor már nem foglalkozott azzal a ténnyel, hogy [Y/N]-el is felfedezték ezeket egyszer, önfeledten jó hangulata lett.

Sokszor kerültek bizalmasan közel egymáshoz, amit általában Tsireya intézett így, de valahol ezt Lo'ak nem is bánta.

Úgy érezte, hogy azok a pillangók, amik a lány első megpillantásakor tűntek fel hasában, most visszatértek és időközönként már magán is észrevette, hogy a pozsgás arca pirosabb árnyalatot vett fel az átlagosnál, mikor Tsireya közelében van.

Azonban mikor eszébe jutott, az utoljára reggel látott, sírva elrohanó lány, rossz érzése lett. Gombóc keletkezett a torkában és a gyomra is teljesen görcsbe rándult.

Ezt a vele kalandozó lány is észrevette, így aggódva pillantott Lo'ak-ra, majd megfogva a fiú kezét óvatosan felszólalt.

-Mi a baj?

-Tudod...[Y/N]...

Lo'ak sokáig hezitált és többször is újrafogalmazta magában mondandóját, aztán mikor végre sikerült felszólalnia, hogy elkezdje Tsireya csak megforgatta szemeit és ingerülten közbevágott.

-Már megint csak [Y/N]! Egyfolytában ezt hallom tőled! Neked nincs más beszéd témád, csak ő?! Nem körülötte forog a világ!

-De reggel is...

-Sírt. És?! Kit érdekel?! Ő mindig sír! Mindenért! Kiskora óta ezt csinálja! Egyedül van, eltaszít magától mindenkit és sír!

-Te...Te ezt nem érted...-rázta meg a fejét a másik szomorúan.

-Hogyne érteném! Fülig belé vagy esve, csak annyi merszed sincs, hogy elmondjad neki! Majd ha be mered neki vallani az érzéseidet, talán beszélgethetünk!

-Mi? Dehát... Dehát én nem!

-Oh! Dehogyisnem! Csak tudod kicsit bántó, hogy velem vagy majdnem egész nap és még így is csak rajta jár a fejed!

-Ez nem igaz...

-De igaz!

-Mondom nem igaz!-kiabált rá a lányra a fiú kontrollálatlanul, így Tsireya először kissé meglepődött, majd csak lemondóan megcsóválta a fejét.

-Nem fogok veled veszekedni... Szia Lo'ak-sóhajtott, aztán elkezdett visszaúszni a part felé.