Minden éjen mikor szól a dalunk
Én csak rád gondolok
Bár elfelejteném a múltamat
S egy új gyengéd dallam hívogat
La-lalala-lala-lalala
La-lala-lalala-la
A szívem valósággal keresztre feszíti
Írd le, s majd nem fáj
Gúnnyal fejezd ki.
S ha néha felkel majd a nap.
Rájössz, nem ez ami téged hívogat.
Messze innen, vár egy hely.
Minden belsőd benne bújik el.
Vár rád, s te várod őt.
Ne félj a jövőtől, majd látod őt
____
Minden éjen ébredek
Egy hang, mely hív az ágy mellett
A millió ember: "segítség"
De nem tudok menni, alszom még.
Eszembe jut, hogy egyszer írni akartam egy melódiát
De darabokra törték az álmaim
A tehetségem
Szimfóniáját
Szóval zengjen a dal
Míg könnyezek
Egy új birodalmat létre hoz
Felnézek a csillagokra
És nékünk dúdolnak dallamot
Nem akarsz belépni a fejembe
Nem akarod megmondani mit tegyek
Azt mondtad a műveim
Egy csodák, és egy angyalé.
Oh, kedvesem
Tényleg tetszettek
De a bosszúm erősebb volt
A szerelmednél...
Refr
La lalalalala
