Il quarto

189 11 0
                                    

/Sissy Cremoresy/ 

2021. március 27.


 Az első futam 2021-ben. A baleset óta nem voltam futamon.. Tegnap volt az első szabadedzés, aminél én végig itt voltam a pihenőben. Most pedig Max pihenőjében vagyunk és a nyaki edzést csináljuk. Ezekben a napokban, mióta ismerjük egymást alakítottunk egy módszert. Csak a célra tekintünk, így alig beszélünk, de szemmel könnyen kommunikálunk. Illetve volt rá példa, hogy egymás mellett ülve is üzengettünk. Bár akkor beszéltünk amikor érzékelte tetoválásaimat, ízlett neki a főztöm vagy, hogy mi bajom van..

-Egy kilóval emelek, azzal kettő és vége.-Állítottam harmincra a súlyt.-Most.-Azzal próbált ellen tartani. Mikor vége lett egy fejkörzést végzett. Kulacsát és sapkáját nyújtottam felé.

-Hogy nem sülsz meg?-Nézett végig rajtam. Csak szememet forgattam rajta. Egyszerű magasderekú farmerben és egy vékony törtfehér kötött ejetettválú pulóverben. Mivel kényelmes de csinosban akartam, így hozzá egy fekete platformos magassarkú volt lábaimon. Viszont Max kérdése jogos volt, de én már megszoktam.

-Nem. Mehetünk?-Néztem rá, mire zsebéhez nyúlt. Ő egy rövidnadrágban és Red Bullos pólóban volt.-Mi az?-Fordultam vissza felé.

-Nincs meg a telefonom. Felhívsz?-Alig ejtette ki a száján az utolsó szót, én már a fülemhez tartottam a telefonomat. Semmit nem hallottunk.-A szobámban hagytam.-Mély levegőt vettem miközben ő kérlelően nézett rám.

-Visszamegyek érte.-Indultam ki.

-Nekem megbeszélésre kell mennem. Oda adod a telefonodat?-Olyan hirtelen fordultam felé, hogy neki ütköztem a mellkasának. Szemöldökeim szerintem a  homlokom közepére húzódott.-Ugyan olyanunk van és a tok is ugyan olyan!-Tényleg, egyszerű fekete amin egy arany oroszlánfej körvonal van.

-Ha megtaláltam hívlak. Vigyázz rá.-Adtam a kezébe és indultam is volna, de megfogta a karomat mire kirázott a hideg. 

Szorít. Lök. Földhez érek.. Megráztam a fejemet.

-A jelszó 1359.

-Túl ne bonyolítsd.-Elmosolyodott.-Mi bajod? Lázas vagy?-Szemét forgatta és elengedett. 

-El ne üssön valami!

-Tehát menjek az út közepén?-Sétáltam továbbra is háttal, vele szembe.

-Pontosan!-Mosolyogva fordultam meg.


/Max Verstappen/


-Pontosan!-Válaszoltan neki, ő pedig mosolyogva fordult meg. 

 Én a másik irányba indultam. A FIA épület hármas tárgyalójához érve észre vettem, hogy nem vagyok utolsó. Még bőven vannak akik nem értek ide. Christian mellé ültem le, akinek a másik oldalán Charles és Pierre beszélgetett. A futamon lévő gyerekek-pilóták és csapatfőnökök gyerekeik-egy kanapén és körülötte ültek mind. Egymással játszottak minket nem zavarva. Inkább csapatfőnök megbeszélés volt, de nekünk is itt kellett lenni. Mikor már háromnegyed órája tarthatott az unatkozás, amikor is rezegni kezdett a telefon..

Billetta

Ez biztos Sissy, bármit is jelent.. Fülemhez emeltem.

-Hármas.

-Pár perc.-Ennyi után letettük.

-Mi az?-Suttogott nekem Daniel, csak legyintettem.

 Tényleg pár perc telt el amikor Sissy magassarkúja hangja megtörte az éppen FIA fejeseire váró csendünket. Kinyílt az üveg ajtó mire egyből rám nézett. A telefonomat felmutatta majd egymás felé dobtuk. Mindketten sikeresen elkaptuk. Egy 360-as forgással sétált végül tovább.

-Ő?-Nézett rám értetlenül Daniel. Viszont amikor ránézett, mintha egy ismerőst látott volna benne. 

-Az új edzőm, Sissy Solans.

-Edződ?-Felváltva néztek Chrisre és rám. Viszont a FIA-sok visszatértek a megbeszélés pedig folytatódott. Unalmamban már Sissynek írtam.

Billetta:

Ez dög unalom.

Hol volt a telefonom?

Hajcsella:

Szobád fürdőjében

Billetta:

Mit csinálsz?

Hajcsella:

Kávézok, felkell készülnöm rád

Billetta:

Hozol nekem is?

Hajcsella:

Mi ez a sok kérdés?

Nem!

Billetta:

Kérlek!

Hajcsella!

Diktátor!

Sissy!

Sisssssyyy!

Hajcsella:

Hagyd abba!

Még tíz percet ki bírsz!

-Sok sikert a versenyhez holnap.-Amint kimondta, velem együtt szinte mind kirohantunk.

 Sissy ott állt a sarkon két kávéval. Egyiket éppen itta, a másikat pedig csak fogta. Mikor oda sétáltam kezembe nyomta. Önelégült mosollyal vettem át. Egymás mellett kezdtünk sétálni, miközben az edzés tervet magyarázta.

-Kicsi!-Ahogy ezt magunk mögött hallottuk, ő megállt.

 Kezembe adta kávéját és megfordult. Sebastian és Kimi állt ott. Hatalmas mosollyal futott hozzájuk és ölelte át őket. Mindkettőjüknek súgott valamit majd visszajött hozzám. Csendben mentünk a pihenőmbe. Ő felült a kis pultra és ott itta kávéját, én pedig öltözni kezdtem. Viszont overálom zipzárja nem akart feljönni, így idegesen rángattam végül.

-Nyugi már!-Sétált elém és lassan kiakasztotta a zipzárt, majd könnyedén felhúzta. Közel volt hozzám, ha nem lett volna egy fejjel kisebb nálam, orrunk összeért volna.-Ne akadj ilyen gyorsan.-Lépet el tőlem.

-Innen nézed?-Csak bólogatott én pedig kiindultam.

-Sok sikert!-Kiabált utánam, mosolyogva sétáltam ki végül.

. . . . . . . . . . . . . . . 


Merj álmodniTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon