Quinto

185 11 0
                                    

/Max Verstappen/

2021. március 28.


 Második lettem. A kocsiból kiszállva kezet fogtam a két Mercedes pilótával majd a csapatomhoz mentem. A jobb vállamban viszont erősödött a fájdalom. Miután az összes dolgomat elintéztem, a pihenőmbe mentem. 

-Had halljam.-Sissy fogadott. Az asztalon ült keresztbe tett lábakkal, kezein támaszkodott. Honnan tud mindent? Miféle női megérzés ez?

-Micsodát?-Kezdtem a minden férfi által ismert hazugságba.

-Mikor felemelted a díjat, egy pillanatra elfintorodtál. Váll vagy könyök?-Tette karba a kezeit. 

-Váll...-Húztam le az overállom zipzárját, ismét elfintorodva. Erre csak leugrott az asztalról. Erre ő fintorodott el, közben elém sétált. Rendezte vonásait, majd rám nézett.

-Vedd le a felsődet és feküdj az ágyra!-Nem bírtam ki, muszáj voltam rávigyorogni.-Perverz!-Ütött bele a bal vállamba, megtéve kérését az ágyra feküdtem. Mikor először hozzá ért a vállamhoz, egyből kirázott a hideg. Keze jéghideg volt, legalábbis szerettem volna erre fogni. Viszont tagadhatatlan volt, hogy maga az érintése is hatással volt rám. -Baj van?-Kapta el a kezeit.

-Hideg a kezed!-Halkan kuncogott majd nadrágján megdörzsölte. Neki kezdett a hátamnak majd a vállamnak. Elég könnyű lett volna elaludni kezei alatt. Minden erőmet bevetettem, hogy ne aludjak el, de pont jól csinálta a dolgát. Hogy tud egy ilyen kicsi és vékony lány ilyen erővel masszírozni?

-Jobb már?-Rántott ki gondolkozásomból. Lassan ültem fel és mozgattam meg a vállamat. Teljesen elmúlt a fájdalmam. Furcsa fejet vághattam ugyan is Sissy megrémült. Nem is kicsit.-Rosszabb lett?

-Nem, nem! Teljesen jó.-Kifújta a levegőjét majd a pólómat nyújtotta kulacsommal együtt. Közben kisfüzetét mellém tette. Miközben ittam, balkaromra tette a vérnyomás mérőt és felírta. -Kérdezhetek valamit?-Hangomra hirtelen kapta fel a fejét. Bambi szemeit mélyen az enyémbe fúrta. Kíváncsi tekintete volt, de elmosolyodott.

-Már meg volt.

-Ha ha ha.-Nevettem szarkasztikusan miközben ő elkezdte elpakolni a gépet. 

-Kérdezz. Mond, mi zavar annyira, hogy felém fordulj segítségért?-Na most kéne jól megfogalmazni. 

-Honnan ismertek a pilóták?-Láthatóan nyelt egyet és a falnál lévő székhez ment. Leült majd a szemembe nézett.

-Azt nem árulom el neked, majd talán egyszer. Elég ha annyit tudsz, hogy régebbről ismerjük egymást..-Egy egyszerű bólintással nyugtáztam. Vajon fent van az interneten? Utána kéne néznem? Egyszerű a válasz.

Nem

 De mikor csináltam azt amit kellene? Kíváncsiságom csak jobban nőtt, mint a kérdésem előtt. Elkezdtünk pakolni-pontosabban ő, én pedig hátulról támogattam őt-majd pedig körbe nézve nyugtáztuk, hogy minden megvan. Mikor bezártuk az ajtót, ő visszafordult. Egy pillanattal később a telefonommal jött vissza. 

-Egy szót se, csak menjünk.-Bólintva mentünk kocsimhoz. Ő végig a telefonját nyomkodta.

-A barátoddal beszélsz?-Kérdeztem tőle a kocsinál. Halvány mosolyával bólintott. Meglepett. Barátja van? 

-Ne vágj ilyen fejet, a legjobb barátommal.-Ült be a kocsiba.

-Ja, tök mindegy!

. . . . . . . . . . . . . . . . 

Merj álmodniOù les histoires vivent. Découvrez maintenant