Introduzione

222 12 0
                                    

|Sissy Cremoresy|

2021. Március 18.


 Itt állok.

Elrugaszkodás után elkapom. Kétforgás, majd tart. Három kéz áthelyezés. Forgás. Átrugaszkodás. Spárga. Forgás. Vissza. Ismétlés. 

Érkezés! Mosoly.

Hihetetlen.. Sikerült! Kettő is! 

Hatalmas vigyorral ölelem szüleimet...

-Sissy. Sissy!-Éreztem gyengéd rázást a karomnál. Egyből felriadtam. Középső bátyám állt mellettem.-Megkezdjük a leszállást.-Ült le mellém.

-Nick..-Néztem felé, egyből rám nézett és telefonját is letette.-Szerinted, menni fog?-Elmeresztett egy kismosolyt és megfogta a kezemet. Egyszerre szorított rá ahogy a másik oldalamon is megéreztem ezt.-Szerinted Alex?-Néztem magam elé.

-Neked minden.-Mondta Alex, mire lehunytam szemeimet.

-Te vagy a legerősebb nő a világon, Sissy.-Éreztem Nick hangján, hogy mosolyog.

Próbáltam hinni nekik, de nem ment. Milton keynesi reptéren leszállva egyből a kocsit kerestük. Miután a fiúk betették hátra csomagjaimat, ők előre ültem én pedig mögéjük. Kellett vennem egy nagy levegőt mielőtt elindultunk. Ezek után Nick kihajtott a tömött reptérről. Mikor éreztem, hogy megálltunk kilincsre tettem kezemet..

Szorít, lendülettel forog.

-Minden rendben?-Nyitott nekem ajtót Alex. Csak bólogattam miközben kiszálltam.  

Táskámat vállamra akasztottam és kettőjük között sétáltam, ők tökéletesen ismerték már a helyet. Így rutinosan nyitottak be a hatalmas épületbe. Ismerős volt az épület, hisz kisebbként többször is voltam itt. A pultnál ketten álltak, egy fiú és egy lány. 

-Chrishez jöttünk.-Nyújtott át egy kis kártyát a fiúnak Nick.

-Máris szólók neki..-Nyúlt a telefonhoz..

. . . . . . . . . . . . . . . . 

Merj álmodniTempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang