Az a két szem...
Teljesen megbabonáznak,
De nevezhetném egyfajta szerelmi láznak
Is, de nem teszem.
Amikor abba a két szemedbe
Nézek, én elveszek
S akkor kereshetsz
Amíg élek.
Mert ez az a két szem
Mik teljesen megbabonáznak,
De nevezhetném egyfajta szerelmi láznak
Is, lásd; megteszem.
Hacsak láthatom
Eltűnik minden bántalom,
S lelki szemeimmel láthatom,
Hogy nincs is akkora bánatom.
Mert a lelkem boldog lehet,
Hogy itt lehetek veled.
Inkább szemeidben vesszek el,
Minthogy az élet eresszen el!
Én voltam már a halál
Vakító fényű kapujánál,
De hidd el nekem; nem volt olyan szép,
Mint a te két szemed milyen szép kék!
Nem emlékszem ezekre
A szörnyű percekre
Mikor a halállal küzdöttem,
De az élet mellett döntöttem!
Néha arra gondolok:
Lehet-e az vajon
Az oka annak, hogy itt maradtam,
Hogy veled éljem újra azt, amit kaptam?
Mert kaptam egy új esélyt,
Hogy újraélhessem életét
Ennek a csodálatos lánynak,
Kit hívjatok csak Busa Reginának!
2022. 12. 07. - B. R. M.

YOU ARE READING
Verseim //II.//Befejezett//
PoetryItt olvashatjátok a verseimet. Szerelmi csalódáson át a hétköznapi élet versein keresztül az abszolút semmitmondó versekig mindent megtalálhattok, amit a mai kortárs líra fogalma kimeríthet. Az előző rész már annyi verset tartalmazott, hogy rámszólt...
