Hamis élet

XI. fejezet: Szabadnap.

Rodion: STEPHANIE TÉNYLEG TE VAGY AZ?

Egymás karjába borulunk. Szemünk könnybe lábad.

Stephanie: Én vagyok az Rodi. Mit keresel itt?

Rodi: Te mit keresel itt? Mi van a többiekkel? Ők is itt vannak?

Stephanie: Nem nincsenek itt... Ez elég hosszú történet Rodi. Mindent elmondok neked, csak lenne egy kérésem. Nem tudok hol megszállni Rodi. Nem tudsz valahol egy helyet, ahol tudnék ma aludni?

Rodi: Tudok egy helyet Steph, ahol tudsz aludni. Én is ott vagyok két napja.

Steph: Milyen nap van ma?

Rodi: Csütörtök.

Steph: Elég hamar elment ez a hét. Szörnyű volt.

Szeme csillogni kezd a könnycseppektől. Kezemet az arcára téve simogatva próbálom megnyugtatni.

Rodi: Figyu Steph! Nálam tudsz aludni. Mármint nem nálam, hanem ahol én is lakok most. Nem fog neki örülni, de meg oldjuk majd valahogy. Rendben van Steph?

Kérdésemre bólogatással válaszol. Homlokon csókolom, majd meg fogom a kezét.

Rodi: Gyere menjünk haza!

Az ajtónál kopogok.

Steph: Biztos, hogy itt tudok aludni?

Rodi: Biztos.

Charlie nyitja az ajtót. Csodálkozik egy nagyot.

Charlie: AZT BIZTOS NEM!

Rodi: Légyszi Charlie! Nincs hova mennie.

Charlie: NEM!

Steph: Légyszíves hadd aludjak ma itt!

Néz rá kiskutya szemekkel.

Charlie: JÓ MOST AZ EGYSZER ITT ALUDHATHATSZ!

Steph: Köszönöm szépen!

Át öleli Charlie-t. Charlie először furcsállva néz rám.

Charlie: Ezért nagyon sokkal jössz nekem Rodion!

Rodi: Tudom.

Charlie kinéz az ajtó. Körbe pásztázza a terepet. Majd bezárja az ajtót.

Charlie: No gyerekek! Biztos éhesek vagytok. Mindjárt hozok nektek valamit. Addig is üljetek le. Majd vacsora közben meg tudjuk beszélni, hogy MÉGIS MI A FENE FOLYIK ITTEN A NAPOKBAN?

Rodi: Gyere Steph!

Oda vezetem az asztalhoz. Kihúzom a székét, hogy le tudjon ülni.

Steph: Köszönöm!

Leülök vele szembe. Körülnéz majd pillantását rám szegezi.

Steph: Mérges ránk Charlie?

Rodi: Szerintem nem. Mindig ilyen zsémbes szokott lenni.

Steph: Ez igaz.

Elröhögjük magunkat.

Steph: Jó régen voltam itt.

Rodi: Mennyit dolgoztál vele? Azt tudom, hogy még a csapat előtt.

Steph: Körülbelül két hónapot. Ugyanaz volt velem is mint veled. Jött a jard nekem meg le kellett lépnem. Utána találtam rá Ari-ra.

Rodi: Tényleg mi van velük? Jól vannak?

Steph: Sajnos nem mondanám. Miután elmentél megpróbáltunk még egy kísérletet tenni a bejutásra. Egy ideig jól is ment, amíg be nem riasztottak. Elkapták Jax-et és Ari-t. Épphogy eltudtam szökni.