Halhatatlan szerelem

19. rész

Egy pillanatig levegőt is elfelejtettem venni. Kikerekedett szemekkel néztem Derekre, aki szintén riadtan nézett vissza rám. Hiszen annak ellenére, hogy vér szerint Hope nem a mi lányunk, de az életünknél is jobban szeretjük és bármitől és bárkitől megvédenénk.

- Biztos vagy ebben? - kérdeztem bár sejtettem, hogy a válasz igen lesz, mivel Klaus nem szokott ennyire kétségbeesett lenni.

- Igen - mondta határozottan - Freya megbűvölt rúnákkal követi őket.

- Mennyire lehetnek a várostól? - kérdezte Derek normál hangerővel, hiszen tudta, hogy Klaus így is hallja

- Freya szerint estére odaérnek - mondta Klaus

- Klaus, mint tudod mióta Hope nálunk van kitaláltunk egy tervet arra az esetre ha felbukkanna a koven - mondtam - Nem árulhatom el, hogy mi az, de számotokra az a legfontosabb, hogy ne gyertek ide. Tudom, hogy aggódtok és meg akarjátok védeni Hope-t, de bíznotok kell bennünk.

- Tudom, de ő a lányom - kezdett el vitatkozni a Hibrid

- Ahogy az enyém is - szólalt meg Derek - 15 éve rám bíztad, hogy védjem meg. Most azt teszem. És csak úgy tudom megvédeni, ha ti nem jöttök ide. Bíznod kell bennem!

- Rendben - sóhajtott Klaus

Ezután elköszöntünk Klaustól, majd Derek felugrott és a kocsi kulcsaiért nyúlt.

- Elmegyek Hope-ért - mondta

- Addig én hívom a többieket - mondtam majd a telefonom után nyúltam, hogy értesítsem a falkát

Egy órával később már mindenki nálunk volt. Melissa, Chris, Parrish és a Sheriff is. Hamarosan Derek is megérkezett Hope-al, aki egyszerre volt dühös és rémült.

- Klaus szerint a koven pár órán belül ideér - mondtam - Addigra el kell tüntetnünk innen Hope-t.  Chris, Jordan szeretném ha elvinnétek Hope-t arra a helyre, amit megbeszéltünk - néztem rájuk, ők pedig bólintottak - Allison, Lydia, Melissa, Stiles - néztem most rájuk - vigyázzatok a gyerekekre. Nem szeretném, ha erről tudomást szereznének - Ők is bólintottak - Mi pedig megpróbáljuk meggyőzni a kovent, hogy Hope halott és nem is létezik.

- Ami azt illeti te is a gyerekekkel maradsz - mondta Derek - Nem vitatkozom - tette hozzá, amikor tiltakozni akartam - Deaton szerint nem fognak azonnal támadni, így mind azt tesszük, amit szoktunk. Reggel elmegyünk dolgozni, mintha nem is tudnánk semmiről. A gyerekek óvodába, iskolába mennek, de mindegyikükkel lesz egy falkatag, aki a távolból figyeli és vigyáz rá. Mi pedig dolgozni megyünk, de figyelünk minden gyanús személyre.

Mindenki bólintott, majd hazamentek. Én még egy darabig vitatkoztam Derekkel, de szokásához híven végtelenül makacs volt, így nem lehetett meggyőzni.

Másnap Allison és Isaac vitte el Liát a suliba és vele is maradnak. Allison az iskolán belül, mint a suli tanárja, míg Isaac kívül. Eli sejtette, hogy valami nem stimmel, mivel nem Derek vagy én vittük Liát a suliba és Hope-t sem találta sehol, mivel ő már este elment Chrisékkel. Szerencsére nem kérdezett semmit, csak hagyta, hogy az apja egész nap a nyomában legyen a suliban. Mivel Ben-Scott fia-osztály- és csapattársa volt Eli-nak, ezért rá is Derek figyelt. A Sheriff furikázta be az unokáját Claudiát a suliba, ahol Erica figyeli tovább. Míg Boyd a saját fiát, Jamest figyeli. Lydia pedig Ally-ék 2 éves lányára Jane-re vigyázott. Mi Melissával reggel bementünk dolgozni. Gyakorlatilag óránként hívtam Dereket, hogy minden rendben van-e. Szerencsére mindenki biztonságban volt. Már majdnem dél volt, én pedig az egyik betegem kórterméből léptem ki, amikor egy férfi lépett elém.

- Dr. Hale? - kérdezte egy kedves mosoly kíséretében

- Igen? - kérdeztem

- David Moore vagyok - nyújtott kezet, amit elfogadtam - Pár éve balesetem volt és Ön mentette meg az életemet - mondta, de a kezemet továbbra sem engedte el - Csak meg szerettem volna köszönni.