-Az arcom még mindig fáj.-néztem Rabbitra.
-Nekem mondod? Úgy érzem, hogy kiszedte az oldalamat az az állat.
-Tudom, hogy milyen Ghost, de most, hogy felfüggesztették, így nem kell aggódnunk, hogy kinek fog ártani. Most már nem jöhet több szar.-sóhajtottam.-Fáradt vagyok, próbálj meg te is pihenni.
-Egyébként, elmondta végül mi volt az indoka, hogy összeverekedtünk?
-Nem, de nem is érdekel. A ti magánügyetek.-csuktam be magam mögött az ajtót.
Erőtlenül lépkedtem le a lépcsőkön. Erőt kell magamon vennem, és lejegelnem az arcomat, de olyan messzi van a fagyasztó a borsóval...
-Szép jó estét.-köszönt Soap.
Csak bólintottam, és mentem tovább. A cigaretta már lógott a számból, és mikor a fagyott csomagot az arcomra tettem elborultam oldalra a fedett dohányzóbam.
-Az isten bassza meg...-szívtam bele a dohánytermékbe.
-Minden rendben?-nézett rám König.
-Nem, csak poénból fekszek itt. Szerinted?
-Na, nem kell megenni.-segített fel.-Itt lenne az ideje, hogy pihenj egy kicsit.
-Nem lehet, még a papírokat is meg kell csinálni.
-Az ráér holnap is, majd én megcsinálom.
Megráztam a fejemet.
-Nem kell, nekem így is van egy csomó időm. Menjetek el valamerre a csapattal, szórakozzatok egy kicsit.
-Biztos?
-Igen, biztos. Itt vagy még? Mars, menjetek.-néztem a férfire.
-Kilencre itt vagyunk.
Bólintottam.
Nehezen tudtam rávenni magamat, hogy dolgozzak. Nehéz volt felsétálni az emeletre, hiszen a sérüléseimmel mozognom sem lehetne.
-Tasha, te nem mentél?
-Nem, nem volt kedvem. Jöttem papírmunkát csinálni, mert van egy halom.-mosolygott.
-Ugyan már, menjél. Gond nem fog történni, érezd jól magadat.
Levetettem magamat az íróasztalhoz, majd bekapcsoltam a rádiót. A napi híreket hallgattam, közben gyorsan írtam alá mindent. Arra eszméltem fel, hogy már éjfél is elmúlt és Königék még nem jöttek vissza.
-König, hol vagytok?-kérdeztem, miután felvette az érkező hívást.
-Kicsit..Részegek vagyunk..-nevetett.-Most indulunk..
-Maradjatok a seggeteken, megyek értetek.
Sikerült fél kettőkor ágyba terelni mindenkit, én pedig egyszerűen nem tudtam elaludni. Az elmúlt hónapok rádöbbentettek arra, hogy a szerelem nem való számomra. Fájdalmas és csalódni fogsz akkor is, ha tökéletesen végzel mindent.
Elkezdődött az a lavina, amit nem lehet megállítani. Ghost nem fogad el, mint csapatvezető és nőként még rosszabbak az esélyeim.
-Az isten baszott volna meg, mikor idekerültem.-néztem az égre.
A mai napig hallom Mich szavait, hogy minden csillagnak van egy oka a ragyogásra.
Felfordult minden, mióta itt vagyok...Mich egészsége megromlott, már hetedik hónapja jár a kemoterápiás kezelésekre, amik nem sokat segítenek neki...Második stádiumú rákos, teljesen legyengült..Alecja igyekszik összetartani a családot, de nem ment neki. Összerogyva, csonkán keressük a kevéske boldogságot, amit az élet így is el fog venni.
YOU ARE READING
Rózsaszirmok
FanfictionMindennapjaim emlékeik már csak a megsárgult papírlapok őrzik.Fakó emlékeimben ott él minden egyes bevetés és egy kialakuló szerelem, amit talán csak a halál választhatna el. Victorya Maslowsky néven vonultam be az amerikai katonai történelembe, ak...