𝕭𝖆𝖉 𝕭𝖔𝖞 /Taekook/

2.🎸

-Bocs srácok, dolgom volt.-kissé lihegve szólal meg a fiú,-aki gondolom Jungkook lehet-majd ránk vezeti tekintetét.

-Hát persze, hogy dolgod volt.-morogja Yoongi a kis pisze orra alatt, aztán felénk biccent.
-Jimint már ismered.-mutat rá, majd rám.
-Ő Taehyung. Jimin legjobb barátja.

A srác a szemeimbe néz, majd néhány másodperc után bólint.

-Sziasztok.

Elég közönyös.
Nem szimpatikus.

Fekete szaggatott farmert visel, szintén fekete bakanccsal, felsője pedig nem túl meglepő módon fekete, ami a nadrágjába van tűrve, s ezt még egy bőrkabát is fedi. Haja oldalt felvan nyírva, az a rész sötét barna, vagy talán fekete is lehet, a fent megmaradt, hosszabb rész, ami szépen oldalra van fésülve, pedig halvány világoskék, majdhogynem szürke.
Ő lesz a szőlő.

Ugyan olyan savanyúnak is néz ki.

Szája sarkában és jobb szemöldökében is piercing van, fülében pedig rengeteg pontfülbevaló, bal kézfejét pedig tetoválások díszítik.

Érdekes, hogy mindegyikük kedvenc színe ugyan az, de a hajuk színében már nem tudnak megegyezni.

Mintha tényleg egy gyümölcstál lenne előttem.
Vagy a szivárvány.

Jimin vissza köszön neki, én pedig hanyagul intek, amit felhúzott szemöldökkel reagál le, s talán még be is akarna szólni, hisz szólásra nyitja a száját, de Yoongi gyorsabb volt, és megdorgálja késői érkezését a szőlőnek.

-Most hogy végre ránk is szánsz néhány hanyag percet az életedből, próbálhatnánk? Még nem olyan szigeteltek a falak, azt pedig nem akarom, hogy valaki megszóljon minket, amiért este próbálunk.-a Grincs megtépázza fejtetőjét, én pedig gúnyosan mosolygok rá.

-Hát pedig jobb lenne, ha először a falat fejeznétek be.-morgok rá, ezzel magamra vonva mindenki más figyelmét is, és elég meglepett tekintettel pásztáznak.

-Mégis hogy jössz te ahhoz, hogy megmond mit csináljunk? Ki vagy te?-Jungkook csípőre tett kézzel, szemöldökráncolva néz rám, ami miatt kezdem elveszíteni az eddig nyugodt energiámat.

Előre hajolok, kezemet megtámasztom mindkét térdemen, szép kacsóimat pedig össze fonom, majd higgadtan rá teszem az állam, s nyugodt hangon szólalok meg.

-Taehyung vagyok, talán ennyire rossz lenne a memóriád?-érdeklődve döntöm oldalra a fejem, s ártatlanul pislogok rá, néhány srác pedig halkan elkuncogja magát, ami a késői fiúnak egyáltalán nem tetszik, de mielőtt még beleszólna, folytatom.
-Na meg pontosan egyel lakom alattatok, már elég régóta, úgy. Szóval ha nem lesz meg csinálva minél előbb, én leszek az első aki szól a tulajnak.-vállamat hanyagul megrántom, majd a mellettem ülőre nézek, aki döbbenten figyel engem.

-Tae?-kezd bele, de fejére teszem kezem, ezzel jelezve, hogy inkább maradjon csendben.

-Veheted fenyegetésnek ha úgy tetszik, bár ezt baráti jó tanácsnak szántam.-zárom le, Jungkook pedig idegesen ciccent nyelvével.

-Mi barátok biztos, hogy nem leszünk.-nevet fel, ezen pedig muszáj mosolyognom.

-Nem is rád értettem, hanem a többiekre.-körbenézek az említetteken, s mintha elismerő mosoly bújna meg szájuk sarkában, s páran még biccentettek is.

-Köszi Tae, észben tartjuk.-Yoongi bólint, amit viszonzok, majd felkelek a kanapéról.

-Nos fiúk, örültem, hogy megismerhettelek titeket, most inkább megyek. Szívesen meghallgatnálak titeket, de valaki elbaszta a kedvem.-a szőlőre sandítok, aki elfordítja fejét, és arcüregét kezdi bökdösni a nyelvével.