Itt kezdődik minden

10.

A veszekedés után bementem a szobámba olvasni, imádom ezt az új könyvet! Connor jól választott. Nagyon sokat olvastam belőle, 50 oldal, 90 oldal 200 oldal... Na jó elég még a végén ki olvasom egy nap alatt. Az órákig tartó olvasásom után megnyújtóztam és rá pillantottam az éjjeli szekrényemen lévő órára. 1:45. Így elment az idő! A többiek már alszanak szóval biztos nem zavarna senkit ha lementék enni, aztán fürdeni. Lementem és csináltam magamnak egy pirítóst vajjal. Gondolkodtam. Jacken, nem értem elvégre én is elviselem a csajait, akik csak azért jönnek vele, mert ,helyes'( szerintem nem de mindegy), megkúratják magukat aztán a bátyám kidobja őket. Mindegy is. Nem értem. Miért nem lehetek boldog?
-Hát te? - jött le a lépcsőről Connor.
-Én csak vacsorázom és gondolkodom. - támaszkodtam meg.
-És min gondolkodik a szépségem? - kapott maga elé egy szelet kenyeret.
-Csak Jacken.
-Értem. - harapott bele a száraz kenyérbe.
-Mi az? - sóhajtottam.
-Mi? Miről beszélsz? - kérdezte mint aki azt se tudja miről van szó.
-Hát úgy néztél rám mintha valami hülye volnék.
-April, szerintem hagyd! Még a végén megint rohamod lesz! - lépet mellém, kezével óvatosan át karolta a derekam.
-Lehet igazad van! - fordultam vele szembe.
Arcomat a kezébe vette. Ujjai az arcomat simították.
Rám mosolygott.
-Mi az? - mosolyodtam el.
-Szeretlek April Sierra Jones! - hajolt közel.
-Én is szeretlek Connor James Cooper!
Én kezdeményeztem a csókot és hát hogy is fogalmazzak, eléggé vad voltam. Connornak persze tetszet, dehát mit is vártam. Nagyon mohón csókólt de közbe kurva jól. Kezei egyre csak lejjebb vándoroltak, ajkaival a nyakamat csókólta. Halkan felnyögtem. Felkapott és felvitt a szobába. Ledobott az ágyra és ott folytatta a nyakam szárazra szívását. Levettem róla a pólót, ő pedig a gatyám. Így jöttek le rólunk a ruha darabok. Márcsak fehérneműbe voltunk. Connor óvatosan kikapcsolta a melltartó, majd azt is elhajította. A hasamat lágyan kezdte csókolni. A bugyimhoz ért.
-Biztos akarod? - ujjait már átfűzte a vörös alsóneműn.
-Igen! - mondtam halkan.
Megszabadított az utolsó pamut anyagtól is. Felém hajolt.
-Óvatos leszek! - csókolta meg az ajkaim.
Bólintottam.
Ujjait belém mélyeztette és óvatosan mozgatta.
-Baszki Connor! - az élvezettől csak ennyit bírtam kinyögni.
Ujjhegyeit kicsúsztatta belőlem.
-Szólj ha fáj. - utasított.
-Szólni fogok! - húztam magamhoz közel.
És behatolt, méghozzá a jó mélyre. Csak nyögtécseltem. Ő pedig körkörösen járt bennem. Látszott, hogy nem most csinálta először. Amin csodálkoztam, hogy mikor és hogy tette fel úgy a gumit, hogy ne vegyem észre? Ez mindegy is.
Connor homlokát izzadtság cseppek borították, de én is kezdtem fáradni. Elképesztő tempót diktált.
-ahh! - szállt le óvatosan rólam.
- Jézusom! - tettem magam elé a takarót.
Connor a plafont bámulta. Ráfeküdtem a mellkasára.
-Szeretlek! - bújtam hozzá közel.
-Én is szeretlek! - meg puszilta a fejem búbját.
-Emlékszel amikor pár hete még azt kiabáltad nekem a folyosón, hogy úgy is meghúzlak. - nevettem.
-Ne is mond oké?! - nevette el magát.
-Most sikerült. - néztem a szemeibe.
-April.. - sóhajtott. - Ez volt életem legjobb éjszakája!
Ezt most komolyan mondta? A szívem mindjárt szét robban a boldogságtól