Valahol máshol (SasuNaru)

1. rész

Sasuke sz. sz.

Jövőhéten lesz az utolsó sulis hét a nyár előtt. Inkább tanulnék minthogy 7 napon keresztül szinte a nap 24 órájában velük legyek. Az a szerencsém, hogy otthon maradhatok és nem kell mennem.

-       Jó reggelt.
-       Jó reggelt Kakashi sensei! - mondja kórusban az egész osztály
-       Ahogy tudjátok jövőhéten lesz az osztálykirándulás. Ezért a mai napon a tanulás helyett átvesszük a fontosabb dolgokat, szóval kezdjük is el. Akinek kérdése van nyugodtan jelentkezzen, ha már nincs több, akkor jönnek azok amik szerintem lényegesek, hogy átnézzük.

Páran máris felteszik a kezüket. De úgyis felesleges figyelnem hisz nem megyek.

-       Igen Sakura kisasszony?
-       Hogy lesznek a szálláson a szobák?
-       Nem szobák lesznek, hanem 2 személyes kunyhók.

Miközben Kakashi beszélt mindenki letette a kezét kivéve az a dinka Naruto. Türelmetlen mint mindig. És eddig tartott már nyitja is a száját.

-       Séróbáró!
-       Igen?
-       Honnan tudjuk ki lesz a szobatársunk?
-       Mindenki húz az asztalon lévő dobozokból egy számot és akinek ugyan az, azok lesznek egy hálóban. Természetesen fiúk és lányok külön húznak.

Felesleges lenne húznom, de muszáj mert csak hétvégén írnak a szüleim egy igazolást, hogy „beteg" lettem.

-       Ezt a húzást óra végén ejtjük meg.
Még bőven jelentkeznek szóval úgy látszik ez nem az első kicsengetés után lesz.
-       Egy ilyen kunyhóban mik lesznek?
-       Lesz egy emeletes ágy, egy fürdő, és egy minihűtő, ha hoznátok valami olyan ételt.

Érzem, hogy valaki bökdösi a hátamat és már kezd nagyon felhúzni.

-       Mi az?!

Suttogom oda, majd hátra fordulok. Naruto gyönyörű kék szemeibe botlok. Alig pár centire van arcomtól. Egyedül csak Itachi bátyám tudja, hogy már év eleje óta beleszerettem ebbe a szőkeségbe. Érzem mintha elpirulnék ezért próbálom takarni kissé az arcom.

-       Te kinek akarsz a szobatárs lenni?
-       Úgyse megyek szóval mindegy.

Mintha egy kis csalódottság jelenne meg az arcán. Biztos csak képzelődőm.

-       A közelben lesz egy tó ahova lehet menni délutánonként fürdeni, szóval mindenki hozzon fürdőruhát.
-       Mik lesznek a programok?
-       Azt majd minden nap elején feltérképezem az osztálynak.

Time skip

-       Na gyerekek, mindent átnéztünk jöhet a húzás. A jobb aldali dobozból a lányok, a bal oldaliból pedig a fiúk húzzanak.

Mindenki feláll és elindul. Én inkább megvárom amíg mindenki elment és csak utána megyek oda. Na nézzük milyen csodaszámot húztam. 4?

-       Felsorolom a számokat, jelentkezzen aki azt kapta.

Csak lehajtom a fejem a padra mert nem érdekel ki kivel lesz. Majd ha szólnak jelentkezem. Sikerül annyira kizárnom a világot, hogy csak motyogást hallok szinte.

-       4?

Ezt már meghallom és ráveszem magam, hogy felemeljem a fejem legalább lássam ha mennék kivel lennék.

-       Sasuke, és Naruto.

MIVAN? Pont vele? Alig egy napot bírok ki vele egy levegőben, egy hetet főleg nem. Beleőrülnék. Már abba belepirulok, hogy arra gondolok vele egy hálóban fogok aludni. És már megint a hátamat nyomkodja.

-       Igen?
-       Az órák után gyere a suli kapujához kérlek.

Mit akarhat? Lassan úgy is megtudom mert 5 perc és kicsöngetnek.

Time skip

Megérkeztem de őt még nem látom. Lehet csak szivatni akart? Még várok egy kicsit hátha késik.

-       Sasuke!

A távolból valaki a nevemet üvölti. Körül nézek ki ez. Majd megpillantom a szőkeséget felém rohanni. Lihegve megérkezik, és vállamra teszi a kezét.

-       Bo.. csiihh.. Csak.. hh. feltartottak..
-       Előbb fújd ki magad. Aztán rá érsz magyarázkodni.
-       Mhm.

Várunk egy kicsit majd felnéz gyönyörű szemeivel és felegyenesedik.

-       Mit szerettél volna?
-       Miért nem jössz jövőhéten?
-       Mert nem akarok egy hetet ezekkel az idiótákkal tölteni.
-       Múltkor amikor Sakura kergetett, segítettem merre rázd le.
-       Már megköszöntem, mi van vele?
-       Most te jössz nekem eggyel.
-       Ahh.. És mit akarsz?
-       Gyere el jövőhéten!
-       HE!?
-       Semmi he, ez a kérésem. És nem fogadok el nemleges választ.

Hogy lehet valaki ilyen aranyos amikor beszél? És mégis miért akarja, hogy elmenjek??

-       Biztos, hogy nem!
-       Mondtam, hogy nincs visszautasítás!
-       Mit teszel ha nem megyek?
-       Tudtam, hogy mondani fogod ezért reggel elmegyek hozzátok és ha kell én ráncigállak ki onnan.
-       Azt se tudod hol lakom.
-       Ezért foglak hazakíséri.

De tényleg miért akarja ezt?? Akkor is kitervelek valamit. Egyébként nem gondoltam, hogy ilyen előre gondolt ötlettel fog idejönni.

-       Ne hidd, hogy nem fogom szabotálni a terved.
-       Tudom.

-------------------------------------

Hali! 707 szó. Ez az első sztorim amit kirakok. Kíváncsian várom a véleményeteket. Megpróbálom viszonylag hamar hozni a következő részt, és remélem valakinek tetszett is. ❤️