Valahol máshol (SasuNaru)

8. rész

Naruto sz. sz.

Este alig tudtam aludni annyira agyaltam a holnapon ami már ma. Reggel 6kor szólalt meg az ébresztőm, amit sikeresen kinyomtam miközben leestem az ágyról. Már aludtam volna vissza de hát eszembe jut, hogy milyen nap is van. Feltápászkodom a földről és irányba veszem a szekrényem amiben vakon tapogatódzva kihalásztam a mai ruhám. Miután az is megvolt elindultam a fürdőbe kicsit összeszedni magam. Ezalatt azt értem, hogy hideg vízzel megmosom a fejem. Eléggé be lehettem lassulva mert az órám lassan 7-et mutatott. Berohanok a szobámba felkapom a táskám, amiben vannak a cuccaim és indultam is el. De az ajtóban még vissza fordultam a pirítósomért mert hát éhes vagyok. Egy gyorsabb tempót felvéve indulok el Sasukéék házához. A sok tervem közül mellyel el tudom rángatni az Uchihát már hajnalban elkezdtem készülődni. Rá írtam Itachira, hogy reggel engedjen be a lakásba mert azzal sokat segítene. Valamilyen folytán ő is fent volt olyan későn és beleegyezett. Kicsit meg is lepett, de inkább azon már nem gondolkoztam. Pár perc múlva már bent is voltam és halkan indultam fel a szobájához. Elővettem a kötelet és már nyitottam is be. Békésen szunyókált az ágyában. Vagyis azt hittem!! Felemelem a takarót és nem ő van alatta, hanem csak párnák. Hogy dőlhettem be egy ilyen béna trükknek?? Hirtelen hátra fordulok és most az lenne a legmeglepőbb fordulat, ha nem lenne ott, de mivel ez nem így van ezért ott van. Fejünk olyan közel van egymáshoz szinte ajkaink összeérnek. Elbűvölve nézek gyönyörű szemeibe. Teljesen hipnotizált a nézésével és nem bírtam állni a késztetésnek közelebb hajoltam hozzá. Már alig kellett egy kevés, hogy ajkaink találkozzanak de ekkor ellökött magától ezzel én az ágyra estem. Sunyin rám vigyorgott és az a száj, amit előbb majdnem lesmároltam azt a mondatot hagyta el.

- Kényszeríts ha tudsz. – majd kirohant a szobából

Lefagyott tekintettel néztem a bejáratot amin előbb kiment. Teljesen összezavarodtam. Az eszem azt mondja: „ezt arra értette, hogy vidd el a táborba ha képes vagy rá" de a szívem azt sugallat: „ez többet is jelent annál, hisz előbb majdnem megtörtént". Hogy lehetek ekkora barom! Biztos csak beképzelem magamnak!! Baszki túl sokat agyaltam biztos elszökött!! Ehhhh!! Rögtön elkezdtem rohanni, de út közben beleütköztem Itachiba.

- Sasuke?? – mondtam gyorsan
- Fürdő.
- Kösz!

Oda rohantam a fürdő ajtaja elé, nekem se kellett több berontottam. Sasuke sehol, de a zuhanyzó függönye el van húzva. Optimista ként húztam el és helyette egy papír darab fogadott. Az volt rá írva „Nézz hátra". Hát már megint bazdmeg! Nincs mit tenni megteszem az utasítás és egy vigyorgó Sasuke fogad egy zuhanyrózsval a kezében.

- Utolsó szavak?
- Szia Itachi!

Bevetteee!! Hátranézett pedig nem is volt ott, ezt a pillanatot kihasználva megfogtam oldalát és felvettem vállamra mint egy nagy zsákot.

- Tegyél le!!
- Álmaidban!

Úgy látszik mégse kellett a kötél mert egyenlőre nem nagyon nyugtalankodik. Bár kicsit üti a hátam de figyelmen kívül hagyom.

Sasuke sz. sz.

Nem hiszem el, hogy legyőzött! Bár még változhat az állás. Naruto egy pillanatra se engedett fogásából, de még a lépcsőn felmenet se! Bemenet a szobámba bezárja az ajtót és elteszi a kulcsot. Utána is bizonytalanul, de végül letesz. Kinyitja a szekrényem és előhúz egy táskát amibe elkezd pakolni. Én csak durcásan ülök a földön és figyelem tevékenységeit. Eszembe jut, hogy van nálam egy pót kulcs azt már nem tudom miért. Keresem a jó pillanatot és pár perc múlva meg is találtam. Villámgyorsan odarohanok az ajtómhoz és próbálom kinyitni, de sikertelenül jártam mert Naruto lefogott.