Valahol máshol (SasuNaru)

11. rész

Sasuke sz. sz.

-       Ébresztőőő!!! Mindenki jöjjön az ebédlőhöz!!!

Fáradtan próbálom kinyitni a szememet, de még ez is nehezemre esik. Hirtelen egy erős fájdalom nyilall a fejembe. Ahh nem kellett volna tegnap innom, nem bírom a piát. Éppen készültem valahogy lemászni a létrán bár ezt se túl sikeresen mert leestem. Persze ő erre se ébredt fel. Feltápászkodom és elindulok felé, hogy felkeltsem. Miközben rázom ki belőle az álmot észre veszek valamit a nyakán. Ez meg mi a?.... Nem emlékszem semmire se!!! Ugye nem én voltam? Vagyis mégis akarom, de akkor meg ez, hogy történt és ahhhhh már magamat se értem!! Gondolataim elhalkulva egyre jobban szuggerálom ajkait. Azt akarom, hogy az enyém legyél és senki másé. Egyre jobban szűnik meg a távolság közöttünk. NEM! Nem szabad!! Mi van velem? Nem engedhetem ezt meg magamnak muszáj lesz nagyobb kontrolt helyeznem magamra! Lekeverek magamnak és neki is egy pofont, hogy mindketten kijózanodjunk. Végre felkelt én meg indulok is készülődni.

-       Most miért kellett felkeltenii? – nyafogja
-       Mert gyülekező lesz. És ha nem jössz én is megjárom.
-       Mhhh.

Találva egy csodás papucsot a földön már hozzá is vágom. Valamit elkezdett motyogni durcás hangon, de nem nagyon érdekelt ezért csak kirángattam fekvőhelyéről és ráparancsoltam, hogy öltözőn fel. Belegondolva tényleg kicsit anyás vagyok.

-       Ma alva jártál egyébként. – jegyzi meg álmoskás hangon

Nekem rögtön egy vörösebb színt vesz fel az arcom és félő hangon kérdem meg:

-       Mit csináltam??
-       Bementél Kibáék szobályába és szépen lefeküdtél a földre.

Egy bizonyos fokon megkönnyebbültem, hogy semmi komolyabb, de ezt máris megszüntette egy másik mondatával.

-       Meg csináltál még egy érdekes dolgot. Mit álmodtál?
-       Nem emlékszem..

Itt nem hazudtam, tényleg minden kiesett. De mi a franc lehet az az érdekes dolog?? Ugye csak viccel vagy valami??

-       Miért kérded??
-       Mindegy. – vonja meg a vállát
-       De mond már!!
-       Indulnunk keeell.
-       Fuu te!

Remélem be fog ugrani valami. Az oda út felé néhány osztálytársunk kissé perverzen nézett ránk, de egyszerűen nem értette miért.

-       Naruto?
-       Yep??
-       Miért bámul minket szinte mindenki eléggé érdekes arccal?
-       Nem emlékszel??
-      Nem bazdmeg szerinted miért kérdem?
-       Hát én aztán be nem számolok neked.

Csak megforgatom a szemeim és végig veszek egy névsort a fejemben kitől tudhatnám meg. Bent a kajáldában helyet foglalva egyre jobban éreztem magunkon a tekinteteket, de próbáltam elterelni a figyelmem. Shikamaru talán elmondja. Szerencsémre pont mellém ült és felé is fordulok.

-       Kérlek mond már el mi a jó büdös életet csináltam tegnap mert semmire se emlékszeem!! És ne kérdezd, hogy „tényleg semmi?" mert nem kamuzom.
-       Eléggé hitelesen kérdezted szóval kedves leszek és elmondom.
-       Köszönöm!!
-       Kiszívtad Naruto nyakát mindenki szeme láttára. – mondja teljesen nyugodt hangnemmel

Én rákvörös fejjel lesokkoltan bámulok rá. Egyszerűen nem bírta az agyam feldolgozni a történteket.

-       M-miért tettem e-ezt?..
-       Felelsz vagy mersz.
-       Huh.. – veszek egy nagy levegőt halkan

Legalább nem a legrosszabb dolog következett be. És ez még csak a hét eleje!!! Ekkor csak betoppant Kakashi és már kezdi is a mondandóját.

-       Először is lefektetünk pár szabályt. Első, ha virrasztani terveztek tegyétek halkan mert valaki aludni is akar. Második, mivel úgy is mindenki megszegné a tilos alkoholt ezért arra a döntésre jutottam, hogy MAX 2 sört lehet egy nap. Nincs semmi alku, ha valaki még ezt is megszegi sajnálatos módon haza kell küldenem. Harmadjára, a napi programokat minden reggel fogom elmondani. Egyenlőre ezek vannak. Most pedig jön a hármas pont. Mivel van itt egy erdős rész és a területünk is viszonylag nagy ezért paint ball-t fogunk játszani. Annyi különbséggel, hogy vízibombákba töltjük a festéket.