Daddy, I love you...

Greek vállalat

Evita

Ma kezdek az új munkahelyemen. Most már hivatalosan is a Greek vállalatnál dolgozom. Nem gondoltam volna, hogy egyszer a munkámat a legjobb barátnőm szexpartnerének köszönhetem. Mielőtt felvettek volna egy majdnem 200 oldalas szerződést kellett aláírnom (persze el is kellett olvasnom, bár az 50.-ik oldaltól inkább átfutottam rajta mintsem elolvastam). Azokban a pillanatokban elgondolkodtam, hogy én kinek fogok dolgozni? Magának az elnöknek? Annyi titoktartási szerződést életemben nem olvastam el, mint amit, akkor el kellett. Vajon ki lehet Mr. Lyold?

Ahogy egyre jobban haladok a legfelső emeletre teljesen megrémülök.

Vajon elég jó leszek neki? Ki fog rúgni az első munkanapomon, ha hibázok?

Remélem nem fogom elszúrni..

És még sok ehhez hasonló gondolat fut végig a fejemben, miközben hallom, ahogy a lift megáll a 20.-ik emeleten.

Nagy levegőt véve kihúzott háttal lépek ki a liftből és veszem az irányt a recepcióhoz, ahol egy gyönyörű homokóra testalkatú, fekete hajú nő áll, aki barátságosan rám mosolyog, mint egy biztatásként. Kissé úgy érzem, mintha előre látná a vesztemet az iroda falai között s én mégis tovább lépkedek hozzá.

- Jó reggelt! Mr.Lyold új személyi asszisztense vagyok.

-   Áhh, igen már vártunk. Az én nevem Mary. Az én munkaköröm, főleg a recepcióra összpontosul. - mondta mosolyogva. - Gyere, megmutatom, hogy hol lesz a helyed, valamint hogy pontosan mit kell tudnod a cégről.

-  Rendben van. - mondtam, miközben kiskutya üzemmódban elkezdtem követni.

-   Ezt a vállalatot még Mr.Lyold és az egyik jó barátja alapította, aki eredetileg itt dolgozott, de sajnos pár napja, miután Mr.Lyold megjelent teljesen kivásárolta a barátját a cégből és megszabadult tőle. - suttogta az utolsó szavakat, mintha tiltott lenne erről beszélni. - Ez természetesen teljesen megijesztette az alkalmazottakat, főleg ahogy az új főnök bánt az asszisztenseivel, akiket pár napja vettünk fel. - mondta bűnbánóan, miközben rám emelte tekintetét sajnálkozva. - Remélem, azért te tovább fogod bírni, mint a többiek.

- Mindenképpen rajta leszek. - mondtam magabiztosan.

- Szóval, a te asztalod a 21.-ik emeleten van, ahova csakis a tulajdonosok és a személyi asszisztenseknek van engedélye belépni. Mr.Lyold-on és persze rajtad kívül még az öccse irodája van ott, de ő nem szokott sokat itt tartózkodni és, ha mégis, akkor elég nagy port szokott felkavarni. 

-  De, ha csak a tulajdonosok irodája vannak itt és azt mondtad, hogy a vállalatot Mr.Lyold és a jó barátja alapította, akkor az öccse mit keres ezen az emeleten? - kérdeztem értetlenül, amire Mary válasza egy cinkos mosoly volt.

-  Látom, figyelsz és ez jó. Igazából, ő a vállalat informatikai részleg zsenije plusz, mivel az egyik tulajdonos öccse, így nem kérdés, hogy felkerül a nagyágyúkhoz.

Miközben egyre közelebb értünk hatalmas pánik tört rám. Féltem, az új kihívásoktól, ugyanakkor minden áron meg akartam felelni nekik. Mary, hirtelen megállt egy hatalmas nagy barna fa ajtó előtt, majd hármat kopogott. Az ajtó mögött egy mély hang hallatszott, ahogy azt mondja szabad. Mary magabiztosan benyit én, pedig lehajtott fejjel követem őt az új ismeretlenbe.

-  Mr.Lyold elnézést a zavarásért, de megérkezett az új személyi asszisztense. - mondta Mary.

-  Rendben van. Ön elmehet. - mondta Mr.Lyold én, pedig még mindig lehajtott fejjel álltam a márvány padlón és vártam, valamire. 

Hogy mire? Azt igazából én sem tudom, de egyszerűen nem mertem felnézni.

-  Maga! - szólított meg az új főnököm. - Végre rám figyel vagy tovább szeretné bámulni a márvány padlót? - kérdezte kissé ingerülten.

-  Nem, Uram. - mondtam, miközben felemeltem a tekintetemet és egyenes Mr.Lyold szemébe néztem és bár ne tettem volna. 

𝕽𝖆𝖛𝖊𝖓_𝕭𝖊