Bizalmatlan páros (befejezett)

56

Miután az igazgató elmondta, hogy mennyire szánalmas vagyok, hogy egy tanárral kezdtem ki + "betörtem" a suliba és grefitizni akartam, egyszerűen kirúgott az iskolából.
Nem annyira hatott meg a dolog, hiszen nem annyira szerettem tanulni, hiszen sminkelni szeretek és ahhoz semmi tudás nem kell csak egy kis kézügyesség és kreativitás.

Aznap este megfogadtam, hogy bosszút állok Christian Davies ellen amiért ennyire játszott az érzéseimmel.
Kerestem munkát amiből legalább elélhetek, találtam is egyet ami egy pultos lenne az egyik legnagyobb bárba.

"Ha kereshetek pénzt akkor az csak jó nekem, főleg ha ilyen sokat!"

Félreértés ne essék nem vagyok ribanc hiszen nem fogom felajánlani egy menetre sem, de pultosnak még elmegyek hiszen abban semmi baj nem lehet.

—————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————————

Ma vagyok a munkahelyemen 3 napja, anyáék először ellenezték, de utána belátták, hogy úgysem állíthatnak meg.

-Blake, ötös asztalhoz ezt vidd ki- adta a kezembe a tálcát Ava.

"Ja, hogy nem mondtam, hogy Christian bárjába dolgozom? A volt tanárúr bárjába dolgozom."

-viszem már, viszem- vettem el tőle majd pedig az említett asztalhoz vittem.
-nahát nahát babám- fogta meg a vállamat valaki.

Fordultam meg a tengelyem körül.

-Nate- pacsiztam le vele.
-mizu kislány?- ölelt meg.
-semmisemmi csak a szokásos- legyintettem.

-most ki akart téged megvenni?- nevetett fel.
-honnét tudjam, hogy mi a neve, de öreg, pénzes és piszok kanos volt- a gondolatra megis remegtem, az undor végig futott rajtam/bennem.

-sokat segítettél, tényleg- forgatta meg a szemét.
-volt a nyakába egy medál amin egy kígyó volt és zöld az egész- kezdtem el gondolkodni.

-figyelj Blake, soha ne beszélj vele és nem fogadhatsz el tőle semmit, sehova nem mehetsz vele!- lett ideges egyből.
-jolvan- forgattam meg a szemem majd visszamentem a pulthoz.

"Ki lehet az az ember és mért nem találkozhatok vele? Mert lett ideges egyből Nate? Mit jelent az a medál?"