-Na és merre is van a szállás? Tudakolta Zsombor, ahogy körbe nézett és egyszerre legalább 6 utcát látott.
-Én tudom! Válaszolta Ati és magabiztosan megindult az egyik utca irányába.
-Hogy is hívják az utcát ahol van? Folytatta Attila, és kérdése elégedetlen sóhajtást váltott ki a többiekből.
-Azt mondtad tudod! Nézett rá Zsombor kissé szemrehányóan, ez Giorgionak tetszett szóval utánozta a göndört.
-Igen Ati, aztmondtad tudod. Tette kezét a csípőjére Gio.
-Hát tudni fogom ha, megtudom az utca nevét.
Zsoma elővett egy gyűrött papírt a zsebéből amire emlékei szerint még egy hónappal ezelőtt felírta, hogy merre van a szállásuk, még ma reggel szedte le a hűtőjéről a cetlit amit egy mágnes rögzített oda.
-Kinizsi utca, 23. Mondta Zsombor unottan majd ismét zsebre vágta a fecnit és megindult az említett utca irányába, aminek elején egy tábla jelezte, hogy valóban jó irányba indult el. A Kinizsi feliratú jelzésen egy plakát volt."Carson coma Augusztus 13.-a Plázs"
-Srácok, ezek mi vagyunk! Mutatta izgatottan barátainak a posztert, amin sok más név mellet az övék is szerepelt.
Bár már lassan 4 éve ismertek voltak még mindig nagyon lelkesek lettek amikor meglátták hogy kivannak rakva plakátokra vagy ilyesmi, néha elsem hitték, hogy idáig eljutottak.
-Ó, tényleg! Egy hónap múlva jöhetünk vissza rokkolni! Mondta Barni és elmosolyodott.
-Na induljunk srácok mert sosém érünk oda! Szólt most Bálint és megis indult az ő poszterüktől híres utcába.
Már mehettek egy ideje, amikor kezdték furcsálni, hogy az utcában csak páros számok voltak ők meg a 23-at keresték.
-Te Zsoma biztos Kinizsi volt az utca neve? Kérdezte Bálint majd elvette a gyűrött lapot Zsombor kezéből amit védekezés képp nyújtott neki.
-Hát erre tényleg ez van írva. Mondta és körbe nézett kissé frusztrált barátain.
-Giorgio kikapta Bálint kezéből a papírt és ő is elolvasta.
-Nem lehet, hogy Kanizsai? Kérdezte a bajszos és oda nyújtotta Atinak.
-De! Ez bizony Kanizsai!
Most hirtelen mindenki Zsomát kezdte nézni, már várta volna a lebaszást de helyette kellemesen csalódhatott, 5 barátját ugyanis egyáltalán nem idegesítette fel a dolog, jót nevettek rajta majd elindultak visszafelé.
Kis keresés után meg is lelték a számukra releváns utcát és elkezdtek végig sétálni rajta, de ez a séta nem sokáig tartott ugyanis Giorgio úgy döntött felpattan Ati hátára, kimerültségére hivatkozva.
-Gyuri, miafasz? Kérdezte Attila a hirtelen impulzus hatására.
-Elfáradtam! Felelte bohókásan, egyáltalán nem zavartatva magát.
-Ami azt illeti énis! Mondta Zsoma és oda sétált Bálint haverjához, majd felugrott az említett hátára.
Peti bociszemekkel nézett Barnira aki csak egy kézlegyintéssel jelezete neki, hogy ugorjon. Péter boldogan ballagott Barnabáshoz és úgy tett ahogy azt tervezte.
-Na szépek vagyunk! Mi vagyunk itt a lovak, vagy miazisten?
Zsoma ignorálva a kérdést az egyik házra mutatott.
-Szerintem az lesz az! Bökött egy pár lépéssel távolabbi házra, aztán megpaskolta Bálint hátát mintha csak egy ló lenne ezzel jelezve neki, hogy induljon.
-Ez most komoly? Nézett fel a kisebbik fiúra aki csak vigyorogva bólogatott.
-Ez esetben a kurva anyád! Felelte Bálint és elkezdett össze vissza ugrálni meg futkosni, Zsoma alig bírt fentmaradni olyan volt mint azokon a rodeó bikákaon a vidámparkokban.
Ez Atinak és Barninak is nagyon tetszett, szóval úgy tettek mint Bálint, kívülről úgy néztek ki mint az 5 éves hülyegyerekek, nem mintha ez annyira távol állt volna a valóságtól.
Ilyen tempóban hamar oda is értek a Zsombi által kiszúrt házhoz, a fiúk akik eddig cipeltették magukat most leszáltak és kissé szédülve andalogtak el a kerítésig.
-Kinél van a kulcs? Kérdezte Zsoma majd véletlenül belebotlott Giorgioba a szédülésnek köszönhetően.
-Jaj, bocsika! Mondta Zsombor majd csuklott egyet.
-Hát szia Zsombi! Beütött a sör?
-Ugyanmár, eddig még csak két és felet ittam. Jut eszembe kinél van a maradék söröm? Nézett körbe a göndör.
-Megittam. Feleselte Gyuri és bambán Zsomára nézett.
-Na szép! Remélem ízlett akkor már!
-Mennyei volt! Jelentette ki a bajszos majd elővette a ház kulcsát az ingje zsebéből.
-Egyébként nálam van a kulcs! Mosolygott a göndörre, aki akarva akaratlanul is elpirult de most valahogy kiment a fejéből, hogy elrejtse azt. Elvette barátjától a kulcsot és a kapu zárjába helyezet, de az valahogy nem akart illeszkedni, csavarta jobbra csavarta balra de semmi. Hirtelen a hátsó udvarból egy labrador szerű kutya futott előre és amilyen hangosan csak tudott ugatni kezdett, a fiúk meghátráltak, és a házban felkapcsolódott a villany. Peti aki eddig a mögöttük lévő házat kémlelte most felkiáltott.
-Srácok szerintem ez lesz az! Mutatott az említett épületre és már futni is kezdett az irányába, a fiúknak nem kellet sok, egyből mentek utána, nem törődve a kapuval átugrották azt és befutottak a ház mögé.
-Hallod Petya, nézd már meg, hogy kijött e bárki? Súttogta Ati.
-Mért pont én? Menjen Zsoma, úgyis ő nézte el a kurva házszámot.
-Nehogymá- Kezdte Zsombor de Giorgio a szavába vágott.
-Gyere Bombi, nézzük meg együtt! A bajszos megfogta kezét és lassan kiosontak a ház mögül, Zsombi ellenkezett volna de az agya túl későn fogta fel a történteket, mostmár inkább Gio puha kezével volt elfoglalva.
A fiúk feszülten várták a fejleményeket, és már kezdtek aggódni, hogy mégis csak kijött a bizonyos ház gazdája, ugyanis a két fiú egy jó két perce kint lehettek.
-Menjünk már ki, lehet, hogy rég leütötték őket! Suttogta kiabálva Ati.
-Fogd be a pofád! Különben minket is leütnek. Suttogta vissza neki Peti, szintén emelt hangnembe.
-Srácok ha kiütötték volna őket, akkor azt hallotuk volna. Felelte Bálint és habár félve de kinézett a ház mögül.
-Fiúk, ezt látnotok kell! Súgta oda ledöbbenve a banda többi tagjának.
-Meghaltak? Kérdezte Peti, de Bálint csak mérgesen intett, hogy jöjjenek már.
-Mégis mi olyan kurva fo- Akadt el Péter szava, amikor meglátta kettő legjobb barátját akik egymás kezét fogva csodálták az eget.
-Na és az, az Orion, érdekesség, hogy az a 3 csillag arányosan pont ugyanakkorra távolságra van egymástól mint a 3 leghíresebb egyiptomi piramisok. Mesélte Zsoma és az említett csillagképre mutatott.
Giorgio elkápráztatva nézett hol az égre hol a kis göndörre, és mindkettőt gyönyörűnek találta.
-Aztakurva! Suttogta Barni Petinek és megszorította a kezét, jobban fangörcsölt mint az alterlányok a Giorgio x |y/n| fanficecen.
YOU ARE READING
~Elhalgatott Melódiák~
RomanceHálát adott a fizika törvényeinek, miközben elengedte magát a hűvös vízben és ráhúzott a szíverősítőre. Keserű mosolyt festett arcára, ahogy a könnyei ismét megerdtek. Habozás nélkül kortolyt bele újra az üvegbe és keservesen ismerte be magának, hog...