7.rész Reni

118 4 2
                                    

- Zsolti?!Hát te mit keresel itt?-kérdeztem meglepetten.
-Gondoltam eljövök meglátogatni-vakarta meg a tarkóját.-Zavarok?
-Nem!Gyere be nyugodtan-nyitottam ki az ajtót.
-Szüleid?
-Még dolgoznak.
-Reni jól vagy?
-Igen,persze.
-Oké...
-Szóval miről akarsz beszélgetni?-ültem le a babzsák fotelembe.
-Megbántott?
-Zsolti...most inkább ne.
-Csak féltelek Reni.Ha megbántott én kitekerem a nyakát...
-Nem kell senkinek kitekerned a nyakát!
-Biztos?
-KÉRLEK ZSOLT!HAGYD ABBA.HA CSAK EMIATT JÖTTÉL,AKKOR INKÁBB MENJ HAZA!NEM AKAROM EZT HALLGATNI.
-RENI ÉN CSAK AGGÓDOK ÉRTED!-emelte fel ő is a hangját.
-NEM KELL!MEGOLDOM.
Nem válaszolt csak sóhajtott egy nagyot.
-Most kérlek menj el.
-De...
-Nincs semmi de.Menj el.
-Jó-kapta föl a táskáját.
-Azért lekísérlek.
Miután becsuktam az ajtót,és meggyőződtem róla,hogy elment neki dőltem az ajtónak és elkezdtem sírni.Ez most nekem túl sok volt.A napom további részét sírással és tanulással töltöttem...

Fájdalommal együtt Szjg FFOnde histórias criam vida. Descubra agora