Fájdalommal együtt Szjg FF

13. rész Reni

Zsolti arca egy kicsit megijesztett.Lehet,hogy egy kicsit túl korai volt ez az egész találkozás dolog.Remélem nem lesz semmi baj.
-Zsolti?-ért hozzánk oda Zsolti anyja.
-Igen.
-Istenem mekkorát nőttél!-ölelte meg a fiút.
-Neked is szia anya-bújt ki az ölelésből 6 másodperc után.
-Ő itt a barátnőd?-utalt rám.
-Nem ő csak egy nagyon jó barát.
-Értem.Akkor hova akartok menni?
-Egy kávézóba?-hoztam fel az ötletet.
-Jó ötlet!
-Tényleg, még be sem mutatkoztunk.A nevem Harkány Rita,de nyugodtan hívj csak Ritának!-rázott velem kezet.
-Rentai Renáta
-Szép neved van!
-Köszönöm-mosolyodtam el.
A kávézóban nem voltak túl sokan,így nyugodtan le tudtunk ülni.
-Előre is szólok,hogy én fizetek mindent!-vette elő a pénztárcáját Rita.
-Én szívesen kifizetem a sajátomat-kezdtem el turkálni a saját táskámban.
-Jaj dehogy!
-Értem.
Miután a pincér elkérte a rendeléseinket elkezdtünk komolyabban beszélgetni.Igazából én csak bámultam magam elé.Zsolti és Rita megbeszélték,hogy holnap Zsolti apukájával is fognak találkozni.Bevallom,remélem minden megoldódik.Rita kedvesnek tűnik.

A sok várakozás után meghozták a kávékat,és hozzájuk a megrendelt sütiket is.Inkább márcsak ettünk,és ittuk a kávénkat.
Miután Rita mindent kifizetett elindultunk vissza a parkba.
-Örülök,hogy megismerhettelek Reni!Kérlek vigyázz a fiamra!-ölelt meg.
-Megigérem!
-Zsolti mi holnap találkozunk!
-Igen.
-Akkor sziasztok!
Még néztük,hogy a nő alakja eltűnik utána pedig mi is elindultunk haza.Zsoltin látszott,hogy nem akar beszélgetni,ezért csak csendbe sétáltam mellette.
-Akkor holnap találkozunk!-álltam meg a házunk előtt.
-Igen.
-Szia!-öleltem meg szorosan.Valamiért nem akartam elengedni,de tudtam,hogy muszáj lesz.
-Szia.
Még néztem,hogy a fiú alakja egyre távolodik.Miután már nem láttam úgy döntöttem ideje lesz bemennem.
-Szia Reni!-jött oda hozzám anya és jó szorosan megölelt.
-Szia anyu!-szorítottam úgy,ahogy csak bírtam.
-Minden rendben?
-Persze,csak egy kicsit aggódom Zsolti miatt.
-Értem.Nem vagy éhes?
-Nem nem vagyok.
-Akkor jó éjt!-adott egy puszit a homlokomra.
-Jó éjt!
Még apától is elköszöntem,utána bezárkóztam a szobámba.Remélem Zsolti és Rita kibékülnek,de ki tudja mit hoz a sors?
Többet nem gondolkoztam ezen,hanem bedőltem az ágyba,és aludtam.