Beléd szeretve♡ {Vanoé fanfiction} BEFEJEZVE✔️

3.rész

Mikor viszaértünk a szobánkba letettem Vanitast az ágyára. Mikor letettem a fiú hatalmas nevetésben tört ki.
-Ez Az ÉjSzAkA rOhAdT jÓ vOlT nEm GonDoLoD nOé??-nevetett Vanitas.
-Vanitas te részeg vagy.- közöltem vele.
-NeM iS iGaZ éN cSaK jÓl ÉrZeM mAgAm!!!-fojtatta Vanitas.
-Hé NoÉ nEm AkArSz Ma iS vElEm AlUdNi??-kérdezte egy kacér vigyorral az arcán.
-Sajnálom Vanitas de el kell utasítanom mivel ilyen állapotban vagy.
KéRlEk NoÉ~~!!!
-Vanitas nem!!!
-AkKoR lEgAlÁbB sEgÍtS lEvEnNi Az InGeM!
-Hogy tessék?-kérdeztem újra mert nem hittem a füleimnek.
-AhOgY hAlLoTaD!-mondta és kézzel nekitámaszkodott az asztalnak.
-Na GyErÜnK, mIrE vÁrSz?
-Vanitas semmire sem fog emlékezni ebből az esteből...-gondoltam magamban és elindultam felé.
-VéGrE, jÓ fIú.
Mikor odaértem belenéztem a kék szemeibe és elkezdtem kigombolni az ingét.
-MoSt VeD LE.- kuncogott a fiú.
Már nem érdekelt, hogy mit fog kérni levettem az ingét és letettem a fotel karjára. Miután átvette a pizsamáját eléje léptem.
-Most menj aludni Vanitas, rádfér.-mondtam a fiúnak aki éppen engedte ki a haját.
-IgEnIs.-mondta és le is feküdt az ágyába.
Én is pizsamában öltöztem és lefeküdtem. Reggel mikor felébredtem Vanitas még aludt. Hiába nem voltam tegnap részeg, a fejem egy kicsit nekem is fájt. Viszagondoltam a tegnap estére és a csókra Vanitasszal. Vanitas semmire sem fog emlékezni a tegnap estéről mikor felébred és ez egy kicsit elszomorított. Most biztos nagyon mélyen alszik. Gondolkodtam, hogy megtegyem-e vagy sem aztán eszembe jutott, hogy lehet nem lesz több ilyen alkalmam. Odamentem az ágyhoz, lehajoltam és nyomtam egy hosszú puszit Vanitas arcára. Már értem mi ez az érzés. Tegnap megértettem. Ez szerelem lehet, semmi más. Magamnak akarom Vanitast egészen, és ezért bármit kockára teszek. Mikor felhajoltam fenebbhuztam a takarót Vanitason és bementem a fürdőbe. Mikor elkészültem leültem a fotelba és néztem Vanitast hogy hogyan alszik. Kb 10 perc múlva elkezdett ébredezni.
-Mmm....Hol vagyok? Nyilal a fejem...-tette a kezét a homlokára.
-Jó reggelt Vanitast, jól vagy?-mentem a fiuhoz.
-Noé...mi történt tegnap? Semmire sem emlékszem.
-Nem mondom el neki a csókot.-gondoltam magamban.
-Hát tegnap egy kicsit felöntöttél a garatra.-mondtam kuncogva.
-Mi, hogy én? Ugye nem tettem semmi hülyeséget???
-Nem, nem tettél semmit.
-Hálistennek.-sohajtott fel megkönyebülten Vanitas.
-Szerintem ma még maradj ágyban, rádfér.
-Nagyon fáj a fejem...-hajtotta le a tekintetét Vanitas.
-Lemegyek az üzletbe fájdalomcsillapítóért és valami ropogtatni valóért.-mondtam és feltettem a kalapomat.
-Rendben, kösz.-mondta Vanitas egy halvány mosollyal és viszafeküdt az ágyba.
Az üzletbe menet kondolkodtam, hogy mit tudnék neki venni. Mikor odaértem elvettem a fájdalomcsillapítót és kerestem valami harapnivalót is. Nagyon sok volt ezért nehéz volt választani. Végül a Merci csoki mellett döntöttem. Kifizettem a kasszánál és indultam is vissza. Mikor kinyitottam az ajtót Vanitas a telefonját bámulta.
-Vanitas, megjöttem!mondtam de nem kaptam köszöntést.
-Vanitas? Mi a baj? Mit nézel?
-Noé....ezt nem hiszem el...-mondta Vanitas és felém fordította a telefonja képernyőjét.

Kopasz Dante:Hé te Kuruzsló nem tudom mire emlékszel a tegnap estéről de nézd csak milyen videót kaptam a galériámban...
"Kopasz Dante videot küldöttt"

-Ez nem lehet igaz....ez az a videó amiben Vanitasszal csókolóztunk.
-Noé...mond, hogy ez a videó kamu és csak a kopasz készítette hogy idegesítsen...
-Sajnálom Vanitas de ez tényleng megtörtént...-valottam be.
-Hogy történt ez??
-Hát azt mondtátok unatkoztok ezért felesz vagy merszet játszottunk, te mertél ezért Dante ezt adta fel neked.
-És te miért nem ellenkeztél???
-Hát...én is részeg voltam!-muszály volt hazudnom még nem tudhatja meg hogyan érzek.
-Egyszer kinyirom azt a kopaszt esküszöm!!!-mérgelődött Vanitas és elfordította a fejét.
-N-nézd csak Vanitas hoztam csokit is!-nyujtottam felé a csokit hogy próbáljam terelni a kínos témát.
-Kösz.-mondta és elvette a csokit.
Kimentem a konyhába és engedtem egy pohár vizet hogy Vanitas le tudja nyelni a fájdalomcsillapítót.
-Tessék.-nyújtottam felé a gyógyszert és a vizet.
-Kösz.-mondta és lenyelte a gyógyszert.
-Ideje lesz felkelnem.-mondta Vanitas és felált az ágyból de megszédült. Éppen eset volna el amikor elkaptam.
-Vanitas szerintem még egy kicsit ágyban kellene maradnom.-javasoltam a fiúnak.
-Nem szükséges, már jól vagyok.-mondta és ellökött magától. Ez megszokott tőle.
Mikor Vanitas felöltözött elindultunk egyet sétálni ugyanis ma volt egy fesztivál amin volt egy csomó étel és játékok. Mikor odaértünk mindent ki akartam próbálni.
-Vanitas próbáljuk ki a vizipisztolyosat!!!-mondtam a fiúnak és kézen ragadva futtam vele.
-Jolvan jolvan nem kell ráncigálni!!
A vizipisztolyos játék nagyon jól ment ezért nyertem egy nagy barna macit.
-Nézd Vanitas milyen aranyos!-mutattam a fiúnak hogy mit nyertem.
-Igen az, na hova menjünk most?
-Menjünk a célbalövőshöz!!!
-Rendben rendben.
Itt is nyertem de most egy nagy plüss kutyát.
-Nézd csak Vanitas megint mit nyertem!-mondtam izgatottan.
-Még hány plüsst akarsz nyerni??-förmedt rám Vanitas.
-Amennyit csak lehet!-vágtam rá.
Telt az idő és én egyre több plüsst nyertem amit Vanitas cipelt utánam. A nap végére Vanitas ki sem látszott a sok plüssből.
-Vanitas most üljünk fel az óriás kerékre!!
-Legalább azzal nem lehet plüsst nyerni.-sohajtott fájdalmasan.
Mikor felültünk az óriás kerékre Vanitas letette a plüssöket és le ült mellém.
-Ez a nap nagyon jó volt.-ültem le az óriás kérek ülőkéjére.
-Hazafelé te hozod azt a sok plüsst! Én felmondok!!-förmedt rám a fiú.
-Rendben rendben.-nevettem.
Mivel a nap végén ültünk fel pont akkor ment le a nap. Az ég sárga rózsaszín és kék színekben pompázott. Gyönyörű volt. Az óriás kerék lassan haladt ezért sokáig voltunk fent. Vanitasszal egy ideig beszéltünk aztán már csak én beszéltem. Furcsáltam hogy Vanitas miért hallgatott el ezért éppen oda akartam nézni mikor is a feje a vállamon termett. Elaludt. Eszem ágában sem volt felébreszteni ezért csak néztem ahogy békésen alszik a vállamon. Nem tudtam megálni, meg kellet simiznem az arcát ami mint mindig hideg és sima volt. Engem is már nyomott el az álom de nem szabadott elaludnom mert akkor nem tudtunk volna leszálni. Mikor az óriás kérek megált elkezdtem ébrezgetni Vanitast.
-Vanitas ébresztő.-ébrezgettem a fiút.
-Mm....mi?....elaludtam?-ébredt fel álmából.
-Igen, de most le kell száljunk.-közöltem vele.
-Oké.-mondta és leszált miközben nyújtozódott egy nagyot.
Ezután már viszamentünk a hotelbe és lefeküdtüttünk aludni.