A nevem - 민윤기(Min Yoongi) [Befejezett]

2.

Ott álltam. Életem azon szakaszán ahol minden kezdődőtt.
Annál az étteremnél.

Egy darabig álltam az étterem előtt, majd bementem. Azon az ajtón, ahol az volt kiírva, hogy: futárt felveszünk.

- Jó napot - köszöntem

- Szia - köszönt egy idősebb nő a pultnál

- Láttam kint az álláshírdetést

- Jaj aigo. Igen. Azért jöttél? - lett vidámabb a hangulata

- Igen

- Gyere ülj le az egyik asztalhoz - majd elővette a munkaszerződést - kérlek ezt tőltsd ki ...

- Yoongi. Min Yoongi - segítettem ki

Kitöltöttem a papírt, majd odaadtam neki.

- Ugye tudsz motorozni?

- Igen

- Szuper. Nagyon örülök, hogy végre lesz valaki, aki megkönnyíti a munkánkat - mosolygott rám

Akkor még én is azt hittem, hogy milyen jó is lesz. Hogy én is kereshetek pénzt a családomnak.
De tévedtem. Ez volt a vihar előtti csend.

Amikor hazafelé mentem megálltam két bolt előtt. Nem gondolkodtam sokat, hogy melyikbe menjek be.
Még buszjegyet is kell vennem, úgyhogy az olcsóbbik boltba mentem. Kivettem a hideg vizet a hűtőből. Majd vettem egy csomaggal a mandarinokból.

Aztán jegyet vettem és felszálltam a 724-es buszra. Útközben a mandarin már félig elfogyott, de hagytam bátyámnak is.

- Megjöttem - köszöntem este hazaérve a családomnak.

- Hoztál mandarint? - futott oda hozzám bátyám, Min Geumjae.

- Persze - forgattam meg szemeim

- Gyere egyél velünk - mondta anya az asztalnál, ahol mindenki ott volt már.

Lepakoltam a szobámba majd mentem én is vacsorázni.

- Hogy sikerült a mai napotok? - kérdezte anya

- Jól, mint mindig - vigyorgott teli szájjal a bátyám

- És neked Yoongi?

- Szereztem munkát

Apa letette az evőeszközöket, majd rám nézett. Láttam a szemében valami büszkeség féleséget.

- Milyen munkát? - kérdezte

- Futár leszek egy kisebb étteremnél.

Apa felállt majd bólogatva megveregette a vállam.

A vacsora után elvonultam a szobámba dalszövegeket írni. Persze anyától már visszakaptam a füzetem, úgyhogy azt folytattam.