Tiltott Gyümölcs

7.

Miután megejtettük ezt a kis csevejt egy öleléssel köszöntünk el egymástól. Én a szobám felé vettem az irányt, persze a nővéremnek két perc se kellett, de már az ágyamon teremt. - Na? - kérdezi csillogó, kíváncsi tekintettel. - Hallottál mindent, nem? - mosolyodok el miközben felteszem a kérdést. - Igaz - neveti el magát Camila - Holnap is mész még, ugye? - Persze - sóhajtok egy hatalmasat - Tizenkettőig órái lesznek a kislánynak, aztán ebédelünk valamit és vihetem tenisz edzésre délután háromra - mesélem. - Akkor még összefuthatsz Peterrel - kacsint rám- Na jó, hagylak pihenni. Jó éjt! - megrázom a fejemet mosolyogva, majd én is elköszönök. Két perc se kellett és aludtam is, mint a bunda. Ez a nap elképesztőre sikeredett.

Telefonom irritáló ébresztőjére kelek. Kimegyek a konyhába, ahol a nővérem épp a pirítósát eszegeti és egy kávét kortyol mellé.
- Jó reggelt! - mosolyog rám.
- Hogyan vagy te ilyen korán ilyen friss és üde? - sóhajtok egyet, de a kérdés hallatán csak elneveti magát.
- Kérsz kávét?
- Jöhet.

Két perc alatt legurítottam a kávét és mentem is a fürdőbe összeszedni magamat. Húsz perccel később pedig már úton is vagyok. Arra kell rájönnöm, hogy imádom eddig New Yorkot. Hihetetlen ez a város.

Leparkolok a felhajtón és pont Lily jön velem szembe. Kivételesen mosolyogva.
- Jó reggelt Mia! - köszön kedvesen.
- Jó reggelt!
- Nagyszerű hírem van - mondja miközben kiszállok az autóból - Jövő héten hétvégén Miamiba repülünk. Egy kis családi kiruccanás. Peter ma ezzel lepett meg. Imádom ezt a férfit - meséli izgatottan és közben már konyhába érünk.
- Elképesztő, tényleg! - mondom nagy mosollyal, amivel döbbenetségemet próbálom leplezni.
- Azt szeretném kérdezni, hogy lenne kedved eljönni velünk? Hannah imád téged és nagyon jól bánsz vele - mosolyog rám.
- Lily ez családi kis nyaralás, nem szeretnék belerondítani - nyögöm ki nagy nehezen, közben a hajamat birizgálom és a tegnap esti történések játszanak le egymásután folyamat a fejemben.
- Jaj, ne hülyéskedj! Örülnénk, ha eljönnél.
- Ez így igaz! - Peter magabiztos hangja csendül fel mögöttem, amire egyből hátra fordulok.
- Öhm... rendben. Köszönöm a lehetőséget! - nézek vissza Lilyre, mire ő örömében megölel, majd Peter szájára egy puszit nyom és a bejárati ajtó mögött már el is tűnik. Hannah az udvaron játszik épp szerencsére, így nem kellett végig néznie ezt a kellemetlen jelenetet.
Peter maga felé fordít és mielőtt szóra nyitná a száját mélyen a szemeimbe néz. Először próbálom kerülni a szemkontaktust, de végül megtörtem.
- Miért voltál olyan meglepett? - kérdi.
- Miért kell mennem nekem is? Törődsz te másnak az érzéseivel egyáltalán? - a kérdések csak úgy sorakoznak bennem.
- Mia, te mondtad, hogy így nem kívánsz ebben részt venni..
- Igen, de az nem azt jelenti, hogy vigyetek el nyaralni magatokkal - vágok szavába.
- Nem beszélhetsz velem ilyen hangnemben. Alkalmazott vagy - mondja lekezelően.
- Akkor talán nem kellett volna kikezdeni egy alkalmazottal - vágom rá, majd hátat fordítok és megpillantom a pici Hannaht a nagy boci szemeivel.
- Mia, min veszekedtek így apával? - kérdi értetlenül a kislány. A szívem összeszorul. Azt se tudom, hogy pontosan mennyit hallott. Nem egy buta lány ő. Hamar rájön, ha hazudnék. Én egyszerűen lefagytam. Peter szólal meg helyettem gyorsan.
- Nézet eltérésünk volt Pindur. A felnőtt embereknél sűrűn előfordul, de nincs semmi baj - ad egy ölelést a kislánynak - Nekem mennem kell Hannah, de délután én megyek érted a tenisz edzésre. Mit szólsz? - mosolyog rá kedvesen.
- Ez szuper apa! Szeretlek!