Tiltott Gyümölcs

4.

Belépek a házba és látom, ahogy a kicsi Hannah éppen amerikai palacsintát majszol és közben az IPadon valami videót néz. Ahogy becsukom az ajtót fel is kapja a fejét és nagy mosollyal üdvözöl.
- Szia Mia! - még integet is hozzá.
- Szia! Jó étvágyat!
- Köszönöm szépen! - mondja teli szájjal.
- Mi jót nézel?
- Tiktok videókat. Neked van Tiktok oldalad? - csillan fel a szeme.
- Igen, van. De csak mások videóját nézem, nincs kint rajta semmi - válaszolom.
- Kár. Tuti nagy Tiktok sztár lehetnél.
- Kétlem - nevetem el magamat.
- És mit csinálunk majd ma? - kérdi csillogó szemekkel és közben félre teszi az IPadet.
- Arra gondoltam, hogy elmehetnénk a Central Parkba piknikezni, ha van kedved hozzá. Olyan szép kint az idő.
- Jóó! - mondja boldogan, de hirtelen lépés hangokat hallok meg a hátam mögül. Egyből oda is kapom a fejemet és látom, hogy Peter az.
- Szia! - köszönök meglepetten.
- Szia Mia! Úgy nézel rám, mintha szellemet láttál volna - neveti el magát.
- Ne haragudj, csak nem tudtam, hogy itthon vagy! - mosolyodok el zavaromban.
- Ne aggódj, nem sokáig! Kilencre nekem is be kell érnem. Szerencsére ma csak kilencre.
- Ó, értem! - basszus le se tudom venni a gyönyörű szemeiről a szememet.
- És mi a mai terv? - töri meg a kínos csendet.
- Central Park apuu - válaszol helyettem izgatottan Hannah.
- Ez nagyon jól hangzik Pindur! - odalép a kislányhoz és egy puszit nyom a feje tetejére, majd elsétál mellettem és végig szemkontaktust tart velem, végül a lépcsőn eltűnik.
Mivel Hannah még pizsamában van mondtam neki, hogy öltözzünk fel valami kényelmesbe. Felkísértem a szobájába és segítettem neki kiválasztani a ruháit. Közben kopogásra lettem figyelmes majd ki is nyílt az ajtó. Peter kukucskált be az ajtón.
- Mia egy pillanatra kijössz, kérlek!
- Persze - nézek rá furcsán, majd Hannahra tekintek - Addig öltözz fel szépen. Mindjárt jövök - mosolyogok a kislányra, amire ő csak bólint egyet. Kimegyek az ajtón és Peter a falnak dőlve vár rám. Nézek rá kérdően, hogy mégis mit szeretne és szóra is nyitja a száját.
- Nem ismered még a várost annyira, ugye? - kérdi.
- Hát szombat óta nem sok időm volt körbe nézni.
- A mai napot le tudom mondani a melóban és így el tudlak kísérni titeket.
- Azt gondolod, hogy nem tudnék Hannahra vigyázni? - kérdem.
- Nem. Szó sincs ilyenről - mosolyog rám Peter.
- Akkor ezt most nem igazán értem. Hiszen, azért vettetek fel, hogy vigyázzak rá, lekössem.
- Teljesen igazad van. Ne haragudj! - majd sarkon fordul és a hálószoba felé veszi az irányt, de mégis csak visszafordul felém - Egy utolsó kérésem lehet?
- Persze - válaszolom röviden.
- Segítesz a nyakkendővel? - hogy tudnék nemet mondani, amikor úgy néz rám azokkal a nagy, barna szemeivel, amik konkrétan a lelkemig hatolnak.
- Igen, segítek - egy kis mosolyra húzom a számat és után megyek a szobába. A kezembe ad egy sötétkék nyakkendőt és a fehér pólóját egy fehér inger cseréli le. Basszus a teste is 10/10-es. És a parfümének az illata egyszerűen annyira férfias és finom. Miután az ingjét felvette közelebb lép hozzám. Érzem, ahogy a tekintetét le se veszi rólam miközben a nyakkendővel bajlódok. Mikor végre kész lettem felnéztem rá és szóra nyitnám a számat, de a gyönyörű szemeivel találom magamat szembe. Hihetetlen, hogy milyen egyszerű elveszni, azokban a szemekben és ahogy nézni tud, teljesen elveszi az eszemet. Nem értem mi ez az egész, hiszen felesége és gyermeke is van már. Vagy csak én képzelném ezt az egészet be? Mivel számomra kezd kissé zavarba ejtő és kínos lenni ez a csönd mégis csak kipréselek magamból pár szót.
- Készen van - és ezzel meg is törtem ezt a hosszú szemkontaktust.