Egy katona jegyese

3. legközelebb megöllek!

Mi folyik itt?!-kérdezte ordítva a Sensei majd ahogy rám nézett egyből idegesebb hangnemre váltott-tedd le azt az ollót Bakugo!
Nem amíg nem adja vissza a gyűrűt!
Milyen gyűrűt?
Amit....amit....-mondtam dadogva és próbáltam keresni a szavakat de nem találltam.
Amit a férje viselt!-mondta moslyogva Todoroki amire belém fagyott a szó és egy gyors mozdulattal döftem kezébe az ollót.-TE GYÖKÉR!-ordibálta kín keservesen amire gyorsan le is vettem újjáról a gyűrűt majd még jobban kezébe nyomtam az ollót.
Pont te mondod féreg?! Így kezdjél ki velem,legközelebb nem ilyen leszek veled! Legközelebb megöllek!-mondtam majd arcára köpve egy nagyot, szaladtam is fel a szobámba és zártam magamra az ajtót. Ahogy be zártam azonnal elő vettem egy másik ollót és a pulcsimat levéve kezdtem el egyre nagyobb mélyebb és csúnyább vágásokat okoztam magamnak több helyen is a testemen amikor is hírtelen el kezdett mozgolódni az ajtó mintha valaki be akarta volna törni azt.
Bakugo! Nyisd ki az ajtót és gyere ki vagy különben rossz vége lesz!-mondta egy ideges hang amire egy hírtelen ötlettől vezérelve kötöttem össze a takarókat amiket végül ki is dobtam az ablakon de mivel ugye bár nem akartam le mászni ezért képességem használva robbantottam fel magamat a tetőre majd onnan fel ugrottam a kis épületre ami az ajtót foglalta magába meg a lefelé vezető lépcsőket.
Ahogy ültem és vártam valamit hírtelen egy hangos ordítás hallatszódott Aizawa Sensei től.
BAKUGO!-ordibálta teli torokból majd utána csönd lett.

Már vagy 1 óra el telt és még mindig semmit sem lehetett hallani addig amíg az egész koli ki nem szaladt és a közeli erdőbe menekültek. Hírtelen éreztem meg valakit melledtem ezért az ollót ami a zsebemben pihent gyorsan elő vettem és felé tartottam.
Ezek szerint te vagy Bakugo Katsuki?-kérdezte egy piros szárnyas jóképű srác.
Igen! Mi akarsz tőlem?!
Azok nagyon csúnya és mély sebek ugye tudod? Ha nem kötözöd ve akkor el fog fertőződni csak szólok.
Nem érdekel! Csak látni akarom őt...-mondta a végét már suttogva és kicsit könnyezve is.
Kit?
A szerelmemet....
Oh...valami baj van köztetek?-kérdezte térdeit felhúzva és fejét arra döltve.
M..meghalt...
Sajnálom és hogyan?-kérdezte amire elő vettem a zsebemben lévő levelet és át adtam neki.

Pár perc olvasás után vissza is adta én pedig el kezdtem sírni.
Tudom rosszkor kérdezek rosszat de miért azt írták benne hogy a férje?
Mert az is volt.-mutattam fel az ujjaimon pihenő két gyűrűt amire kicsit sokkos lett.
Mióta?
3 éve.
Azta...és a szüleitek ebbe bele is mentek?
Nem. Nem is tudják hogy meleg vagyok ahogy Izuku anyja sem és azt sem tudják hogy már el vagyunk...mármint csak voltunk jegyezve...-javítottam ki a végét hisz már nincs itt melledtem hogy átöleljen,hogy szeressen és hogy vigyázzon rám.
Oh...Akkor ez egy nagy titok volt igaz?
Igen. Pontosan 4 évvel ezelőtt amikor 13 évesek voltunk be vallodtam neki hogy szeretem ő pedig viszonozta is. Rá 1 évre el jegyeztem és egy pappal össze is házasodtunk. Utána megint el telt 1 év és akkor jött a levél hogy el kell mennie katonának. Másnap el is ment és azóta egyszer sem láttam. Minden héten küldött levelet,képet vagy éppen más kis dolgot és mindig írt is hozzá valami kis kedveset hogy ne aggódjak meg hasonló. Ám tegnap jött megint egy levél ami ez volt...-mondtam már zokogva amire magához ölelt én pedig csak hagytam magamat hagy sírjam ki magamból ezt a pár napos fájdalmat.
Őszinte részvétem. De akkor miért akartad megölni Endevard fiát?
El vette a gyűrűt és azt mondta hogy ő lesz a férjem én pedig rá támadtam ugye bár aztán a kezébe szúrtam az ollót és a gyűrűvel együtt el is rohantam a szobámba ott pedig hát...-néztem kezeimre-kicsit túlzásba estem.
Nem kicsit.
Jó akkor nem kicsit!
Amúgy hogy kerültél fel?
Szerintem te is láttad a szobám ablakából kieresztett paplanokat meg ilyesmit ugye?
Aha.
Az volta tervem hogy majd arra vezetem őket hogy le másztam rajtuk és hogy úgy el szöktem de legvégén inkább ide jöttem egy szimpla robbantással és kész.
Azta te aztán ezt nagyon ki tervelted Bakugo!
Csak 3 percem volt rá szóval nem lett valami tökéletes ahogy látom mert meg találltál.
Amúgy ha nem lett volna rajtad ez a fekete nadrág akkor talán nem láttalak volna meg!
Soha sincs tökéletes terv! Mindig van benne egy kis bukkanno még ha nem is látszik de van benne egy kis hiba. Én is el basztam mert ezt a nadrágot vettem fel de nem is érdekel nagyon hírtelen.
Ez igaz. Mindig van valami hiba a tervben! Nincs olyan hogy tökéletes terv!
Na azért! Köszönöm szépen az elismerést!-húztam ki magamat diadal ittasan majd dőlten hírtelen a vállára és kezdett el velem forogni a világ.
Jól vagy?-kérdezte kicsit furcsálva majd hírtelen csukódtak le szemeim és ájultam is el szerintem.

Megérdemled hogy ne legyen melledted ez a semmire kellő aki csak úgy el ment mert hívták!
Nem nem hiszek neked!-ordibaltam vissza de csak folytatta.
Csak wzért kelledtél neki hogy legyen ki bassza őt és ennyi!
Hazudsz!-már sírva ordítittam vissza de semmi értelme sem volt láthatólag mert csak folytatta tovább.
Meg sem halt csak simán elhagyott téged!
Nem igaz!-ordibáltam vissza teli torokból.
De az csak te nem akarod ezt elfogadni!

FOGD BE!-ordibáltam amire hírtelen sírva és zihálva ébredtem fel egy ismeretlen szobában. Egy ágyon voltam és az egész testem full meleg volt így gondolom lázam van ha ilyeneket álmodok. Egyből fel is keltem az ágyból majd próbáltam el menni a mosdóig de persze azt sem tudtam hogy hol van vagy hogy egyáltalán én hol lehetek. Ahogy fel álltam el is kezdtem esni a padló felé és erőből bele vertem a fejemet. Iszonyatosan fájt és megpróbáltam vissza fel állni de csak azt értem el vele hogy még egyszer be vertem a fejemet és legvégén a láznak hála elájultam ismét.