SUMMER LOVE 🔞 - könnyű nyári one shotok

Felfelé vagy lefelé? - Jikook +18+

_WingsOfMind_ ötlete alapján

1. Jikook 2. Lift 3. Jelenkor

A krómacél liftajtó elegáns lassúsággal nyílt ki. Park Jimin, aki a harmadik emeleten, a személyzeti osztálynál várt rá, belépett a fülkébe, biccentett a bent lévő két férfinak és egy nőnek, akik visszabiccentettek neki. Két szám világított a kontrolpanelen, ő megnyomott egy harmadikat, a 23-ast. Miközben az ajtó becsukódott, lesimította galambszürke zakóját, megigazította a nyakkendőjét, lepillantott a vadonatúj bőrcipője orrára, nem foltos-e. Nem volt az. Az órájára nézett: 8.45. Ez volt a legelső napja a cégnél, izgult, de gondosan ügyelt rá, hogy ez ne látszódjon rajta. Felemelte az állát, meredten nézte a bezárt ajtót, mélyeket lélegzett. A nyolcadikon megállt a lift, az egyik férfi és a nő kiszálltak. Kettesben maradt a másik férfival, akit most jobban megnézett magának. Jóképű, széles vállú fiatalember volt, akin úgy állt az öltöny, mint valami Hugo Boss modellen. Kisfiús arca és kerek szemei valahogy nem passzoltak a daliás alkatához, de Jimin szemében ez csak még vonzóbbá tette. Ő is ránézett, és hogy ne legyen kínos a pillanat, biccentett felé, közben aprót mosolygott.

A lift felfelé haladt tovább, a zöld fényű digitális számláló sorban jelezte az elhagyott emeleteket. A másik férfi a huszonötödikre ment. Jimin a fülke falának dőlt, de rögtön érezte, hogy ez nem túl helyénvaló mozdulat, így újra visszaállt az eredeti, egyenes pozícióba. A másik férfi visszafojtott mosollyal nézte, majd végigmérte, és önkéntelenül megnyalta az ajkát.

A tizenharmadik emelet után a számláló megállt, a lift fémesen csikorgó hangot hallatott, a lámpa villogott párat, a fülke zöttyent egyet, majd megállt. A két utas zavartan nézett egymásra. Jimin hasztalan nyomkodta a 23-as gombot, végül az ajtónyitó gombbal próbálkozott, szintén hiába.

- Hát ez remek. Az első napomon - bosszankodott - Gyakran történik ilyesmi? - kérdezte a fiatalembert.

- Amióta itt vagyok, még nem tapasztaltam ilyet. Tényleg ez az első napod itt? Ugye nem baj, ha tegeződünk? Végül is, kollégák leszünk. Jeon Jungkook - nyújtotta a kezét a fiú.

Jimin határozottan fogadta a kézfogást és bemutatkozott.

- Park Jimin. Ma kezdenék a biztonságtechnikai osztályon. De lehet, hogy rögtön ki is rúgnak, ha elkésem.

- Nahát, micsoda véletlen, én is ott dolgozom! Tudod... - Jungkook lazán a lift falának támasztotta a karját Jimin feje mellett - ...ami azt illeti, khm... elég magas, vezető beosztásban. Szólhatok pár szót az érdekedben.

Fölényes, már már szemtelen félmosollyal nézett le Jiminre, és egészen közel hajolt hozzá. Jimin érezte a mentolos leheletét. Egyszerre dühítette és izgatta az a magabiztosság, ami a fiúból áradt.

- Ilyen fiatalon vezető vagy? Nem semmi!

- Ennél a cégnél a rátermettség és a teljesítmény számít, nem a kor - húzta ki magát Jungkook.

K-dramába illő mozdulattal előrenyújtotta a karját Jimin teste mellett, aki erre ösztönösen összehúzta magát, de Jungkook csak a vészcsengő gombjáért nyúlt. Miközben megnyomta, és a lift kellemetlen, éles csörgést hallatott, Jimin nyakába hajolt, hogy az orra szinte hozzáért a bőréhez.

- Finom illatod van, Park Jimin. Milyen parfümöt használsz?

Mielőtt Jimin válaszolhatott volna, egy érdes férfihang szólt a lift hangszórójából.

- Vészhelyzet szeretne jelenteni? - kérdezte.

- Igen, a kollégám és én sajnálatos módon megrekedtünk a 13. és a 14. emelet között - Jiminre kacsintott.