Különleges kapcsolat - 1. rész

503 42 24
                                    

Phoenix-chan8 szerintem már rég lemondott arról, hogy valaha is megvalósul az ötlete, olyan régen kérte. 😅 De ami késik, nem múlik! Sőt, ez most két részes lett ráadásul. Meglehet, hogy teljesen más jellegű történetre gondoltál, de remélem, azért tetszeni fog. 

1.) taekook
2.) jövő
3.) felhőkarcoló

Phoenix-chan8

Jungkook pov

A Donghae Tengerbiológiai Kutatóközpont felé tartva előveszem a zsebemből, és felteszem a relaxációs szemüvegemet, hátradőlök a szélsebes Hyperloop (*mágneses lebegő vonat) kényelmes ülésében, és hagyom, hogy magával repítsen a tenger közepén felépített felhőkarcolóhoz. A szemüveg kellemes zenét játszik, miközben a virtuális valóság elhiteti velem, hogy egy virágos mező fölött lebegek; ez a kedvenc relaxprogramom, főleg, hogy az ülés is masszíroz közben. Mire megérkezem, olyan kipihent leszek, mintha nyolc órát aludtam volna.

*****

- Mr. Jeon, úgy örülök, hogy eljött! – ráz velem kezet a kutatócsoport vezetője, Dr. Lee tengerbiológus professzor az állomáson, mélyeket hajlongva előttem.

Próbálok mélyebbre hajolni, mégiscsak egy neves kutató, és sokkal idősebb is nálam, de ez már csak azért se könnyű, mert max. 160 centi magas a fickó. Tegnap kaptam a hívást, hogy azonnal ide kell jönnöm, ugyanis rendkívüli felfedezést tettek a hibridkutatás terén, és amit most találtak, azt mielőbb látnom kell. A projekt szigorúan titkos, iszonyú sokba kerül, és az állami támogatás mellett az olyan cégek támogatására is szükségük van, mint az én részvénytársaságom. Annyira izgatott volt Dr. Lee hangja a telefonban, hogy engem is felcsigázott. Alig várom, hogy láthassam, amit mutatni akar.

Az állomásról üvegfolyosó vezet a mesterséges szigeten álló, 234 emeletes Donghae Központba. A recepciós hölgy udvariasan köszönt minket, én visszabiccentek neki, de a prof úgy rohan, hogy alig bírom utolérni. Átmegyünk a biztonsági szkenneren, ami megállapítja, hogy semmilyen tiltott eszköz nincs nálam, aztán Dr. Lee ujjlenyomatának engedelmeskedve a liftajtó is kinyílik előttünk, amit a biztonság kedvéért egy marcona fegyveres őr is védelmez.

- Nem fog hinni a saját szemének, Mr. Jeon – zihálja a doktor izgatottan. – A genetikai tesztek elképesztő eredményeket hoztak! Egy hete tartanak a vizsgálatok, éjjel-nappal dolgozunk, és azt kell mondjam, ez valami fantasztikus!

- Mégis miről van szó, Dr. Lee?

A fülem bedugul a hirtelen nyomáskülönbségtől, ahogy másodpercek alatt feljutunk a 150. emeletre. A prof nem válaszol, csak folytatja a rohanást a folyosón, én meg szaladok utána, mint egy kiskutya.

Egy széles krómacél ajtóhoz érünk, ahol kapok egy fehér nanoköpenyt, cipővédőt és egy átlátszó arcmaszkot. Az ajtó ezután kétfelé nyílik a professzor ujjának érintésére. Ez egy labor vagy boncterem, középen valami nagy üvegtartályt áll körbe néhány – szintén nanoköpenyes – ember. Némelyik tabletet tart a kezében, amelybe vadul jegyzetel. A tartályban valószínűleg tengervíz van, nem látom, mit tárolnak benne, de csövek és vezetékek lógnak ki belőle. A fehér köpenyesek megfordulnak, hogy köszönhessenek nekem, amit viszonzok is, mialatt Dr. Lee bemutat minket egymásnak.

Közelebb lépve meglátom, mi van a tartályban, és bizony, ha nem lenne rajtam az arcmaszk, az állam már a padlón heverne.

- Ez... ez igazi? – mutatok rá remegő kézzel – Úgy értem... él?

SUMMER LOVE 🔞 - könnyű nyári one shotokDonde viven las historias. Descúbrelo ahora