What is Love?~Tom Kaulitz ff~

Tizenharmadik fejezet

*Tom szemszöge*
Három napja ülök a kórházban. Három napja nem ébredt fel Sage. Amíg nem ébred fel nem mozdulok mellőle. Az orvosok azt mondták hogy ha felébred másnapra már haza is engedik. Az összes turné helyet lemondtuk mert így már senki nem akart fellépni mert túl megrázóak voltak az események. A szokásosal kezdtem ma is átöltöztem majd gyorsan fogat mostam és vissza ültem Sage mellé. Megfogtam a kezét mint minden áldott nap. Három napja nem ettem semmit. Három napja izgulok hogy minden rendben lesz-e és minden olyan lesz-e mint régen. Három napja ülök és fogom a kezét a drágámnak. Néha Georg is Bill is meg Gustav is benézett de csak én ültem itt egész napok óta nappal akár éjjel is. Vártam a csodát hogy felébredjen. Szépen komótosan le mentem kávéért a büfébe. Vissza mentem a kávéval a kezemben és ki esett a kávé a kezemből mert láttam hogy Sage szemei nyitva vannak.
-Úristen-rohantam oda hozzá
Majd Sage halványan elmosolyodott.Gyorsan ki rohantam és szóltam egy nővérnek hogy felébredt. Pár orvos és nővér be ment Sagehez majd lekapcsolták a gépekről. Mikor végeztek ezzel oda léptem hozzá. Éreztem hogy az egész testem remegett amikor meg fogtam a kezét.
-Sage-mondtam a nevét suttogva
-Tom-mondta rekedtes hangon Sage

*Sage szemszöge*
Felébredtem. Azt se tudom hol vagyok éppen. Éreztem hogy a fűben feküdtem. Felálltam és körbe néztem. Egy tisztáson voltam magamra néztem hogy mi van rajtam. Mezítláb voltam és csak egy kórházi köpeny volt rajtam.Elkezdtem sétálni a tisztáson hátha találok valamit. Csak sétáltam sétáltam és sétáltam.Mikor el értem a tisztás végére értem akkor láttam egy magasa férfit göndör hosszú haja volt és szakálla hasonlított valakire de azt nem tudom felidézni hogy kire. Közelebb mentem hozzá hogy jobban látsam. A magas férfi egy nőt ölelt védelmezően. Majd még közelebb mentem hogy lássam az arcát de erre szerte foszlott a nő és a férfi is. Majd mellettem megjelent egy alacsony szakállas férfi és elkezdte a testemet fogdosni.
-Hé-mondtam-ne érj hozzám
A férfi nem válaszolt csak egyre erőszakosabban fogdosott. Mikor pofán vágtam az alak egyből szerte foszlott. Körül néztem a tisztásból egy intézet lett. Láttam két magas alakot akik éppen felém jöttek. Megpróbáltam el szaladni és ajtót kereseni a nagy kör alakú terembe. Futottam ahogy bírtam és meg kerültem a magas alakokat. Gyorsan kiszaladtam az ajtón és végig szaladtam egy folyosón majd be fordultam egy sarkon. Láttam ugyan azt a férfit akit a tisztáson láttam a nővel szóval gyorsan oda rohantam hozzá.
-Sage úristen megtaláltalak-mondta és gyorsan a háta mögé bújtatott amíg elmentek a magas alakok a másik irányba
-Te ki vagy?-kérdeztem-Olyan ismerős vagy nekem-mondtam
-A jövőbeli férjed-mosolyodott el
-Mi tényleg?-kérdeztem tágra nyílt szemekkel
-Igen-nevetett fel kínosan
-Mi a neved?-kérdeztem érdeklődve
-Tom Tom Kaulitz-mondta Tom mosolyogva
-Úristen-döbbentem meg
-Most viszont menni kéne mi előtt vissza jönnek az alakok-mondta a tarkóját vakarva
-Hova megyünk?-vontam fel a szemöldököm
-Haza vár otthon Lina-mondta Tom furcsán
-Várj?-kérdeztem miközben megindultunk
-Igen?-sóhajtott fel Tom
-Ki az a Lina?-kérdeztem csodálkozva
-A lányunk-mondta Tom mikor kiértünk
-A lányunk?-kérdeztem vissza meglepődve
-Igen-mondta miközben elkezdtünk egy ösvényen sétálni
-Nem az nem lehet én 16 éves vagyok-mondtam
-Sage 32 vagy-mondta Tom és a homlokát vakargatta
Az út többi része csendben telt mert a döbbenettől nem tudtam megszólalni. Tom kinyitotta az ajtót előttem egy fa kunyhónál.
-Lina-szólította Tom az állítólagos lányomat-Anyu újra itthon van
-Tényleg?-jött ki egy gyönyörű szőke hajú kislány
Mikor meg látott engem egyből a nyakamba ugrott.
-Anyuci úgy hiányoztál-mondta szipogva Lina
-Te is nekem kislányom-hebegtem össze vissza
Tom elvitte Linát lefektetni mert már késő este volt és ő elment lezuhanyozni. Addig én a hálóba mentem és megnéztem magam a tükörben. Vállig érő szőke hajam volt és a testalkatom karcsú a bőröm sápadt volt. Gyorsan átöltöztem valami otthoni ruhában és én is lefekvéshez készülődtem. Megágyaztam és ledőltem az ágyba. Lassan Tom is ledőlt mellém.
-Szeretlek Sage jó éjt-mondta Tom és megcsókolt
-Én is szeretlek-mondtam mosolyogva
Majd lecsuktam a szememet és valami bevillant.

Minden fényes lett. Kinyitottam a szemem és a kórházban voltam láttam ahogy Tom kifejti a kávét a kezéből és elszalad. Jött pár orvos és nővér és lekapcsoltak a lélegeztető gépről. Óvatosan felültem és Tomra néztem.
-Sage-suttogta Tom a nevemet
-Tom-mondtam ki az első szavamat napok óta
Tom egyből szoros ölelésbe vont.
-Úristen Sage-mondta Tom és láttam hogy könnyezik
-Tom én nem tudom mit mondjak-mondtam majd a szemébe néztem
-Én tudom-mondta Tom-Nagyon sajnálom Sage amit tettem és én tényleg nagyon szeretlek és soha nem akartalak megbántani és nagyon utálom magam ezért
-Tom én is nagyon sajnálom hogy ilyen vagyok-mondtam csillogó szemekkel-bocsánat hogy nem vagyok szép és vékony
-Sage....-mondta és fel sóhajtott-Gyönyörű vagy
-Azt gondolod?-kérdeztem bizonytalanul
-Igen Sage 1000%-ig azt gondolom-mondta Tom és megfogta az arcomat és megpuszilta a szám
A nap további részében beszélgettünk majd Tom visszament a hotelbe egy kicsit aludni amíg engem elvittek az orvosok gyógytornára hogy újra lábra tudják állni. Majd egy ilyen 2 óra múlva Tom vissza jött hogy mellettem töltse az éjszakát.
-Itt vagyok Sage-mondta Tom amikor benyitott
-Hiányoztál-mondtam boci szemekkel
-Te is nekem-mondta Tom
Tom lefeküdt mellém az ágyba majd behúzott az ölébe.
-Mióta voltál mellettem?-kérdeztem ásítva
-3 napja-mondta Tom és rám nézett
-Úristen bocsánat hogy ezt csináltam veled-mondtam szomorúan
-Sage ez az én hibám-mondta Tom miközben a fejemet simogatta
Lekapcsolta Tom a lámpákat mert én még bizonytalanul járok. Tom vissza feküdt mellém és belepuszilt a hajamba
-Jó éjt Sage-mondta Tom és megcsókolt
-Jó éjt Tom-mondtam ásítva
Majd egy ilyen 10 perc múlva elnyelt az álomvilág

*Tom szemszöge*
Egyből szoros ölelésbe vontam Saget mikor kimentek az orvosok és a nővérek.
-Úristen Sage-mondtam könnyezve
-Tom én nem tudom mit mondjak-mondta rekedtes hangon majd a szemembe nézett
-Én tudom-mondtam neki határozottan-Nagyon sajnálom Sage amit tettem és én tényleg szeretlek és soha nem akartalak megbántani és nagyon utálom magam ezért
-Tom én is nagyon sajnálom hogy ilyen vagyok-mondta Sage csillogó szemekkel-Bocsánat hogy nem vagyok szép és vékony
-Sage....-mondtam neki és felsóhajtottam-Gyönyörű vagy
-Azt gondolod?-kérdezte és hallottam a hangjában a bizonytalanságot
-Igen Sage 1000%-ig azt gondolom-mondtam és megfogtam a puha arcát és megpusziltam a száját
Még ilyen egy két órát beszélgettünk majd hazamentem egy kicsit aludni addig amíg Saget elvitték gyógytornázni hogy megkönnyítsék neki a járást. Aludtam kb 2 órát átvettem egy másik ruhát és már rohantam vissza Saghez.
-Itt vagyok Sage-mondtam neki mikor be nyitottam
-Hiányoztál-mondta Sage boci szemekkel
-Te is nekem-mondtam neki mosolyogva
Befeküdtem mellé az ágyba majd belehúztam az ölembe mert szerettem volna hogy a közelembe legyen és érinthessem.
-Mióta voltál melletem?-kérdezte Sage ásítva
-3 napja-mondtam neki és rá néztem
-Úristen bocsánat hogy ezt csináltam veled-mondta Sage szomorú arccal
-Sage ez az én hibám-mondtam neki és a fejét simogattam közben
Felálltam és lekapcsoltam a lámpákat hogy tudjunk aludni. Vissza mentem és bebújtam Sage mellé az ágyba majd belepusziltam a hajába
-Jó éjt Sage-mondtam neki majd megfogtam az arcát és megcsókoltam
-Jó éjt Tom-mondta Sage ásítva
Sage egy 10 perc múlva elaludt szóval gyönyörködtem benne hogy milyen szép is aztán én is elaludtam.